Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 101. (Budapest, 1983)

SZEMLE Könyvekről - Schettini—Piazza, Enrica: Bibliográfia storica dell' Accademia Nazionale dei Lincei (Kapronczay Katalin) - Schmidt, Heribert: Akupunkturtherapie nach der chinesischen Typenlehre (János, Kenéz)

pszichoszomatikus szimptómák is. A csecsemő- és kora gyermekkor fontosságát néhány részletében taglalja Sandblad, majd perzisztens viselkedési mintákat állapít meg. Ilyen viselkedési mintákat elemez számos pszichoszomatikus állapot függvényében, miközben orvosi és pszichológiai kutatásai fényét a pszichoszociális faktorokra összpontosítja. Két különálló fejezet foglalkozik a rákos folyamattal. Az értekezés utolsó részében tárgyalt perspektíva alapján tárgyalja a pszichoszomatikus kórképek kezelésének számos aspektusát. E széleskörű kísérleti anyag fő vonala a kapcsolatok problematikája. A címbéli emberi állapot nem a szociális körülmények és a betegségek közti összefüggések áttekintése, sokkal inkább a test és lélek szétválaszthatatlanságának elemzése. Bizonyos személyiségstruktúrák az interperszonális konfliktusokkal, valamint az adekvát érzések kifejezésének képtelenségével kapcsolatban arra késztetik az egyént, hogy szembenézzen egy nyilvánvalóan megoldhatatlan egzisztencialista szituációval, autentikus úton, például pszichoszomatikus szimptoma útján. Szállási Árpád Schettini-Piazza, Enrica: Bibliográfia storica deWAccademia Nazionale dei Lincei. Firenze, Leo S. Olschki ed. 1980. 180 p. A tudományok fejlődése szempontjából nagyjelentőségű volt, amikor a 17. század elején megalakították az első tudományos társaságokat, akadémiákat. Az egyik legrégibb alapítású (1603) tudományos akadémia a firenzei Accademia Nazionale dei Lincei. Alapító tagjai között a kor legmegbecsültebb tudósait tartják számon: Giovan Battista della Porta, Galileo Galilei, Fabio Colonna stb. Enrica Schettini Piazza nagy feladatra vállalkozott, amikor az Accademia dei Lincei tevékenységét feltáró munkák bibliográfiájának összeállítására vállalkozott. Munkája eredményeképpen hézagpótló mű született. Tartalmazza az 1978-ig megjelent valamennyi olyan munkát, amely az Accademia működésével, problémáival foglalkozik. A bibliográfia elsődleges rendezési szempontja az időrend, a felosztás az intézmény működésében beállt fordulópontoknak megfelelően korszakokra bomlik. Minden tételhez rövid annotációt is fűzött az összeállító. Összefoglalva elmondható, hogy a bibliográfia értékes segítséget nyújt mindazoknak, akik az Accademia dei Lincei történetével kívánnak foglalkozni. Kapronczay Katalin Schmidt, Heribert: Akupunkturtherapie nach der chinesischen Typenlehre. 2. Aufl. Stuttgart, Hippokrates Verlag, 1981. 309 S., 92 Abb., 19 Karten. Der Autor hat als homöopathischer Arzt seine ärztliche Laufbahn begonnen und seit 1953 beschäftigt er sich eingehend mit der Akupunktur. Er ist Mitbegründer der „Deutschen Gesellschaft für Akupunktur." Verfasser charakterisiert sein Werk folgendermassen: „Die hier erstmals ausführlich dargelegte chinesisch-medizinische Typologie ist die Grundlage für eine konstitionsgemässe Akupunkturtherapie. Für jeden, der sich für diese Behandlungsweise interessiert, ist das Buch ein zuverlässiger Ratgeber. Es eignet sich sowohl für den Anfänger, als auch für den in der Akupunktur Fortgeschrittenen. Demersterenbietet es alles, was zum unverzichtbaren Rüstzeug des Akupunkturtherapeuten gehört, dem letzteren wird es sich als ein willkommenes Nachschlagswerk erweisen." Es sei betont, dass die östliche Typenlehre mit der westlichen sozusagen mit der schulmedizinischen keinesfalls übereinstimmt, die chinesische und japanische Medizin ermittelte besondere Konstitutions- bzw. Krankheitstypen. Die philosophische Betrachtungsweise der chinesischen Medizin bedarf einer eingehenden Beschreibung und nur das gründliche Studium derselben ermöglicht ein tieferes Verständnis für die Akupunkturtheapie. Das Werk trachtet die Grundbegriffe zu erklären und die darauf fussenden Meridiane klarzulegen.