Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Gál Éva: Wallaskay János (1709-1766)

felfedezésére indult. Az elméleti tudomány szempontjából Wallaskay nem váltotta be ezeket a reményeket, nevéhez nem fűződnek új tudományos eredmények — nem úgy, mint például az ugyanabban az évben felvett Linnééhez. Wallaskay, aki egyébként az 1652-ben alapított Academia tizennegyedik magyarországi születésű tagja volt, :i5 végig megmaradt szürke tagnak. 1736-ban és 1737-ben Wallaskay még Halléban tartózkodott, 36 1738 egy részét Nürn­bergben töltötte, 37 1738 szeptemberében azonban — Bél Mátyás naplószerű feljegyzései szerint — már Pozsonyban volt, ahol valószínűleg 1740 nyaráig élt. Hogy itt az alkimista kísérleteken kívül mivel foglalkozott, arra egyelőre nincs adatunk. 1740 augusztusában azonban már Bécsben tartózkodott. 38 BÉCSI TARTÓZKODÁS ÉS KIŰZETÉS A császári székhelyen végre sikerült egzisztenciát teremtenie, bár az első időkben, 1740 és 1741 elején olyan tervek is felmerültek, hogy Oroszországba vagy Indiába uta­zik. 30 Ebből azonban semmi nem lett: Wallaskay Bécsben maradt. Itteni orvosi praxisá­nak részleteiről egyelőre igen keveset tudunk (a betegek nagy része feltehetően személyesen kereste fel, az irathagyatékban ezért kevés adat maradt fenn Wallaskay ekkori gyógyító tevékenységéről); annyi azonban bizonyos, hogy sikeres volt anyagi tekintetben is: vagyonát mindenesetre itt alapozta meg. Pacientúrája széleskörű és részben jómódú lehetett. A hagyatékában található igazolások szerint háziorvosként kezelte több külföldi udvar bécsi követét, továbbá Gyulafy erdélyi kancellárt, Bethlen Gábor erdélyi udvari tanácsost, Küssow grófot. A gazdag páciensek mellett szegényeket is gyógyított: ő maga egyik folyamodványában azt írta, hogy több mint 12 esztendős bécsi tartózkodása alatt ezer szegény beteget kezelt. Wallaskay Bécsben a mai Lugeck 7. számú ház helyén állott Grosser Federlhof, koráb­ban Laslahaus néven ismert ódon házban lakott (2. ábra), amelyet még 1497-ben építtetett a Budáról Bécsbe származott Peter Edlasperger von Ofen, s amely nemcsak hatemeletes középkori lakótornyáról volt nevezetes, hanem arról is, hogy 1713—1714-ben itt lakott Leibniz, de korábban állítólag már Paracelsus és Wallenstein is megfordult falai közt. 40 Bécsi tartózkodása idején Wallaskay továbbra is levelezett pozsonyi és hallei tanáraival és egykori tanulótársaival; alkalmanként utazásokat tett Magyarországon és Erdélyben is, ezekről azonban csak véletlenszerűen maradtak fenn adatok. 1742 utolsó és 1743 első napjaiban Aszódon tartózkodott, ahová a halálosan beteg idősebb Podmaniczky János gyógykezelésére hívták. 41 Teleki Miklós gróf leveleiből kitűnőleg 1744 nyarán Erdélyben járt. 35 Büchner i. m. 480—504. ; Kaiser, W. — Völker, A. : Ungarländische Leopoldina-Mitglieder des 18. Jahrhunderts. .. Comm. Hist. Artis Med. 69—70 (1973), 57. 36 Az irathagyatékban található levelek és nyugták tanúsága szerint. 37 1738-ban több levelet címeztek nevére a nürnbergi Arany Birodalmi Sas fogadóba. 38 Ekkor írt alá Bécsben egy alkimista titkos szerződést. 1752 elején azt írta egy folyamodványá­ban, hogy csaknem 13 esztendeje él Bécsben. 39 Ifj. Podmaniczky János 1740. nov. 5-i és 1741. jan. 5-i leveleinek tanúsága szerint. Korábban már Andreas Elias Büchner hallei egyetemi tanár is, akit 1736-ban az orosz cár háziorvosául meghívtak Szentpétervárra, magával akarta vinni kísérőként Wallaskayt, de végül ő sem uta­zott Oroszországba (Kaiser — Krosch i. m. 600.). 10 Kisch, W.: Die alten Strassen und Plätze Wiens. Wien, 1883. 386. 11 Doby A.: A Podmaniczky-család. Bp. 1901. 85.

Next

/
Thumbnails
Contents