Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - History and Philosophy of the Life Sciences — 1982. (Kapronczay Katalin) - Medizinhistorisches Journal - 1981 (Rákóczi Katalin) — 1982. (Tamáska Péter)

128 Comm. Hist. Artis. Med. 100(1982) Flecknek csak részben volt igaza, helyesebb lenne inkább azt állítani, hogy az egyes részeredmények, noha önmagukban helyesek voltak, megelőzték az őket átfogó végleges fogalmi kifejtést. Regelmann, Johann-Petr : Struktur des Arguments als Struktur der Geschichte—

oder: Paradigm lost! (p. 39—62.) című tanulmányában ugyancsak episztemiológiai kérdésekre keres választ. Az evolúció tanának változását vizsgálva, a teleologikus mozzanatok időnkénti hullámgörbéjén túl a kutatók személyiségének szerep:'re hívja fel a figyelmet, amelynek hatását az elmélet alakulásában még az előbbinél is fontosabbnak tartja. Mindez nem a pszichologizmushoz vezető út, sokkal inkább a biológiai érvek tényleges struktúrájának a kihangsúlyozása. Lenhardt, Friedrich: Zur Ikonographie der Blutschau (p. 63—78.) címmel a középkori orvosi diagnosztika egyik módjáról, a vérlátásról és ennek képi ábrázolásáról ír, míg J.P. Coubert a 18. századi francia társadalom, s ezen belül Bretagne orvosellátottságáról ad képet. (Die Medikalisierung der französischen Gesellschaft am Ende des Ancien Regime. p. 89—114.) Érdeklődésre tarthat még számot Volker Zimmermann közlése a poroszországi zsidó orvosok és sebészek különös esküjéről (p. 78—89.). Tamáska Péter