Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?
tudományos gondolkodás helyfoglalása az orvosi szemléletben, és ez számára elsőrendűen a cellularpatologia koncepciójában valósult meg. Értheiő, hogy zavarónak, sőt feleslegesnek tűnt fel minden olyan elképzelés, amellyel együtt járt vclna az éppen elért szilárd gondolati-elvi alapnak egy új ingoványos területtel való felcserélése. Nyilván nehezítette Balogh Kálmán szemléletváltását hatalmas enciklopédikus tudása, a bakteriológiától idegen metodikai és tényanyag ismeretének szellemi tömeghatása. Óvatosságra késztethette ítéleteiben az egyetemi katedra fokozott felelőssége is: talán nem véletlen, hogy a bakteriológia kezdeti eredményeivel világszerte sem a vezető szakmai tekintélyek jelentkeztek. Volt tehát elég tárgyi, logikai és érzelmi indíték minden új elgondolás tagadására, vagy legalább a kételkedésre, ha az valahol nem illett bele a cellularpatologia meghitt rendjébe. Áttételesen bár és tudatos célja ellenére kedvezőtlenné válhatott Balogh Kálmán bakteriológiai munkásságára az a történelmi-társadalmi indíttatású, a nemzet szellemi szabadságharcos válaszának is tekinthető tendencia, amelynek megjelenését Balogh Kcümán tudománypolitikai elgondolásaiban Hőgyes Endre is érdemesnek tartotta kiemelni. „Maga szántszándékkal kerülte jóidéig a külföldi laboratóriumok meglátogatását. . . Intenzív tudományos búvárlati tevékenységével azt igyekezett demonstrálni, hogy He haza a szegényes viszonyok mellett is lehet kitartással, tudományszeretettel önálló tudományos munkát kifejteni.'''' [1] A következő nemzedékhez tartozó Victor Babes [27], aki akkor a kórtanon volt tanársegéd, mégis már 1883-ban ösztöndíjjal külföldre utazik. Berlinben, Heidelbergben, Párizsban jár, Virchow és Koch laboratóriumában dolgozik, és egymás után jelennek meg bakteriológiai tárgyú cikkei. Igaz, hogy az egyik 1883 ban Párizsból közölt dolgozatában [26] a sárgaláz kórokozóját „láncokat képző elliptikus cocc ásókban" véli felfedezni. Mégsem közömbös, hogy Victor Bábelnek ez a tévedése a bakteriológia előremutató szemléletének védjegyét viseli és csak a kórokozó baktériumok azonosításának szabályait még hiányosan alkalmazó metodika következménye. Victor Babes tévedése esetleges, „kisműves" jellegű, az egész életmű alakulását nem befolyásolja. Balogh Kálmán tévutas kísérletei viszont egy nagyformátumú gondolkodó végzetes hibáivá váltak. Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert történelmi közhely, hogy az adott társadalmi, gazdasági struktúra realizálódik az események alakulásában, az emberek életében. Pasteur felfedezéseit nem csupán a tudománytörténet izolált belső indítékai vagy erkölcsi imperatívuszok határozták meg, hanem a derék francia polgárok, szeszgyártók, serfőzők, selyemhernyó- és j uhtenyésztők piaci igénye, hogy megismerjék és megszüntessék a termékeik minőségét veszélyeztető tényezőket. Ilyesmire itthon nem volt gazdaságilag megalapozott igény. Balogh Kálmánnak azt az igényt kellett kielégíteni, amit a hazai viszonyok támasztottak vele szemben hivatása gyakorlásában. Ehhez jól illeszkedtek egyéni adottságai: csaknem az orvostudomány egész területét átfogó, egyetemes szakmai műveltsége, természettudományos szemlélete, kezdeményező és kutató készsége, kiváló oktatói és nevelői tevékenysége, szervezőképessége, heroikus munkabírása és nem utolsósorban megnyerő egyénisége, társadalmi tapintata, amellyel kiérdemelte kortársaitól a haza bölcsére rezonáló „az orvosi kar bölcse" kitűntető elnevezést. így mégsem lehetett tragikus torzó az élete, mert a kortársak által is nagyrabecsült képességei szerencsésen találkoztak a társadalmi igénnyel. Bakteriológiai kutatásainak eszmei céljával azonban sajnos elhagyta a valós értékek területét. így amíg világszerte már jelentkeztek a bakteriológia gyakorlati eredményei, addig ő a hazai konstellációk szorongatásában a paradox élethelyzetek logikája szerint többre törekszik, egy átfogó elmélet bölcsek kövét szeretné megtalálni.
