Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?
Hogyan jön létre tehát a fertőzés és hogy alakul ki a kóros folyamat a megtámadott szervezetben? Természetes körülmények között a baktériumok a bőr sérülésein,az emésztőcsatorna vagy a légutak nyálkahártyáján keresztül jutnak be a szervezetbe. „Úgy látszik hogy élő szervezetben a oacteriumok nincsenek hatásos állapotban oly nagy számmal jelen, hogy annak ártalmára lenessenek ;.. a szervezetet részükről akkor fenyegeti veszedelem, ha ... azoknak nagyobb mennyisége terjed szét abban, mint például erre a bőr alá való fecskendezés szolgálhat. (...) Ezen felül a bactériumok károssá válhatnak, ha a képzőanyag táplálkozási erélye valahol csökken; így alacsony hőmérséklet hatása, zúzás, vegyi anyagok behatása, kimerítő anyagveszteség annak táplálkozó képességét, ennek felfüggesztéséről vagy épen megsemmisítéséről nem is szólva, annyira meggyengítheti, hogy emellett a bactériumok nemcsak a képző-anyaghoz jutó tápanyagokat, hanem még a képző- anyagot is saját maguk öregbítésére és szaporodására felhasználhatják, miáltal a szervezet egyes helyein kóros gócok keletkezhetnek, honnét ezután az egész szervezet megtámaaiatik." Mit kellene még ehhez mai ismereteink szerint is hozzátenni? Nem kevésbbé fontos kérdés — amellyel Balogh Kálmán már évekkel előbb is foglalkozott [14] —hogyan terjednek el a baktériumok a szervezetben. Miután a behatolás helyén elszaporodtak, megkezdik vándorlásukat. A baktériumok a véredényeken és a nyirokedényeken keresztül bejutnak a vérbe, de ezek megkerülésével a kötőszövetben is elvándorolhatnak a szervezet minden részébe. A véredényekből kétféle módon juthatnak ki: vagy a vándorló fehér vérsejtek viszik az érfalakon át a szövetekbe, vagy önálló mozgásukkal jutnak oda. Azonban: „az ilyen kivándorlásokat nem vagyok hajlandó a lobos folyamat lényeges részének, hanem inkább a vele járó mellékes tünetnek tekinteni, mely esetleg bekövetkezhetik, azonban szintúgy ki is maradhat, annyi áll, hogy mióta a színtelen vérsejteknek az edényfalon kivándorlása felett nagy hévvel vitatkoznak, nem változtathattak azon a nézeten, hogy ma is ne a szövetekben keressük a szóbanlévő kóros bántalom kezdetét". Balogh Kálmán többször megfogalmazta véleményét a hajlam, az egyéni érzékenység szerepéről a betegség létrejöttében. Csakhogy ez a zseniálisnak tetsző meglátás is végső soron a cellularpatologia — az adott esetben retrográd — szemléletéből ered, ki nem mondottan is annak a védelmére szolgál. Szemlélete a bakteriológiának a külföldön elért eredményei hatására sem változott. Már a bakteriológia történetében nevezetes 1882. évben ő írja az Orvosi Hetilap 1882. május 20-i száma „Vegyesek" rovatában a következő szűkszavú referátumot: „Koch Róbert tr. a német Gesundheitsamt kormánytanácsosa .. . a gümőkór lényegének kutatásával foglalkozott és vizsgálatainak eredményét mart. 24-kén a berlini élettani társulat ülésén közölte." Ember, szarvasmarha, továbbá kísérleti állatok gümős képződményeiben „állandóan bacillusokat talált". E bacilusokat tenyésztette és velük sikeresen fertőzött kísérleti állatokat. „Koch e vizsgálatai mindenesetre nagy figyelmet érdemelnek a feltárt leletek által, azonban a gümőkór lényegének kérdését megoldva nem találjuk. Rövid idővel ezelőtt a mozgó coccusokat és bactériumokat tekintették a gümőkór okául, s ha most ezek helyében a nyugvó, finom bacillusokat tesszük, aligha jutottunk előre. E bacillusok is csak hajlamos szervezetnek különös, megbetegedésre hajlamos helyein okoznak gümősödéseket. Hanem hogy mi ez a hajlam, az továbbra is ösmeretlen marad, valamint az szintén megoldatlan, váljon az ismeretlen hajlam ama bacillusok nélkül nem okozhat-e gümőképződést ... Felettébb kívánatos, hogy ezirányban minél nagyobb számban történjenek vizsgálatok és tétessenek kísérletek." így a B. K. jelzésű referátum. A „kívánatos" vizsgálatokat nem végzi el Balogh Kálmán, de szükségesnek tartja, hogy Koch Róbert felfedezéséről beszámoljon az Orvosegyesület ben, kifejtve saját véleményét