Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?

pítja, hogy a gyermekágyi láz oka a „hullaméreg", és azt a beteg szülőnőről viszik át az egészségesre, 1844: Gruby Dávid leírja a Trichophyton endothryx nevű bőrgombát. 1847ben Semmelweis a gyermekágyi lázat definitív fertőzésként írja le. 1849: Pollender megtalálja a lépfene bacilusát lépfenés állatok vérében. 1851—53: 77?. Bilharz kórokozóként azonosítja a Distomum haematobiumot. 1854-ben W. Gisinger az Ankylostomum duodenalem 1853-ban Ferdinand Cohn kimutatja, hogy a baktériumok növények. 1857: Pasteur megcáfolja az ősnemzés elméletét. Ugyanebben az évben megállapítja, hogy élőlények okozzák az erjedést. 1861-ben ugyancsak Pasteur felfedezi az anaerob baktériumokat. 1863-ban ugyancsak Pasteur a selyemhernyó parazitáiról számol be. Ugyanebben az évben Davaine bebizonyítja, hogy a lépfenés állatok vérével a betegség másik állatra áttolható. 1865—69: Viliemin kimutatja, hogy a gümőkór fajlagos fertőzés, amelynek ismeretlen kórokozója emberről állatra átoltható. 1871-ben Recklinghausen baktériumokat vizsgál szövetkészítményekben. 1873: Obermayer közli, hogy a visszatérő láz kórokozójának a beteg vérében következetesen megtalálható spirillumokat kell tekinteni. 1865: Weigert anilin festést használ a baktériumok kimutatására szövetekben. 1876: Ferdinand Cohn a különböző baktériumfajtákat táptalajon különíti el. Robert Koch kitenyészti a lépfene bacilusát és felfedezi a spóráit. 1877-ben Conheim sikerrel átoltja a gümőkórt kísérleti állataira. 1877 : Pasteur felfedezi a oedema malignum kórokozóját. 1878: Koch a sebfertőzést összefüggésbe hozza meghatározott baktériumokkal. A kasseli természettudós Összejövetelen új festési eljárásokat mutat be. A következő néhány évben még gyorsabban követik egymást az eredmények. 1879-beu Neisser a gonorrhea, 1880-ban A. Hausen a lepra, Eberth a tiphus, Laveran a malária króokozóját fedezi fel. Ugyanebben az évben Pasteur kimutatja a gyermekágyi lázasok vérében a streptococcust és elkülöníti a staphylococcustól. 1881-ben Koch gelatin táptalajon tiszta baktérium tenyészeteket állít elő és a következő évben beszámol a tuberkulózis bacilusának a felfedezéséről. 1883-ban jelentkezik Klebs, 1884-ben Löffler a diphteria bacilussal és ugyancsak 1884-ben Koch a cholera kórokozójával. Ugyanebben az évben Nicolaier felfedezi a tetanus bacilust. Itthon Fodor József a vér baktericid hatását vizsgálja. 1885-ben Pasteur már oltóanyagot készít a veszettség ellen. 1886-ban Escherich a coll bacilust, 1887-ben Weichselbaum a meningococcus! írja le. 1888-ban Widal tífusz vakcinát, állít elő. Ez az év már Balogh Kálmán halálának az esztendeje. Fenti adatok sorjázása a bakteriológia szinte ünnepélyes térfoglalásának a képzetét kelti, holott a történések időkoordinátája egy jó embertöltőnyi távolságot jelez Pollenderék felfedezése és Koch tbc. bacilusának megjelenése között. Jellemző az új szemlélet igazságainak különösen nehéz érvényesülésére, hogy Pollender, Davaine és Rayer, bár 1849-ben már észrevették lépfenés állatok vérében a baktériumokat, de a következő lépést a betegséggel való összefüggés tisztázására nem tették meg. Még olyan zseniális megfigyelő is mint Semmelweis, inkább a kissé rejtélyes, de a diszciplínáit orvosi gondolkodás számára otthonosabb bomló szerves anyagot helyezi koncepciója középpontjába, mintsem a baktériumok érzékelhető, de ebben a szerepben még nem legalizált valóságát. Még jóval későbben is, Pasteur és Koch fellépése idején, amikor már egymást követték a bakterológia meggyőző eredményei, ezeknek még a virchowi szemlélet tekintélyével szemben kellett helytállni. Mecsnikov közli visszaemlékezéseiben, hogy 1866-ban, amikor Henlénéi járt Göttingában, az intézetben senki sem foglalkozott bakteriológiával, holott ebben az időben, Pasteur munkásságát követően, már igencsak indokolt lett volna. A Virchow vezette berlini fertőző osztályon Obermeyer már 1868-ban felfedezte a visszatérő láz spirochetal a betegek vérében, eredményét azonban csak 1873-ban merte közölni. Ugyanebben az évben a cholerával végzett kísérletei közben megfertőződik és a betegségbe bele-