Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium irodalomról

bizonyos, hogy a magyarságnak már legősibb, finn-ugor eleme is tisztelője volt a szent fáknak, „ezekre rakta áldozatait bizonyos elemek számára s ezekhez kötötte áldozati állatát a lovat, mikor levágta"?

2 Később a kereszténység nemcsak a kolostorkertek, hanem az egyházi építészet révén is elősegítette a növények megismerését. A középkori festészet tanúsága szerint az orvosok virága a gyöngyvirág volt. A román kor építőművészete azonban még csupa idegen (keleti, római és görög) növénymotívumokat használt: életfa (pálma), lótusz, akantusz. A liliom és rózsa kultusza is csak a gótika időszakában terjedt el. A XV —XVI. században a tulipán még nem volt ismert hazánkban. Rapaics szerint: Az orvosok virága : a gyöngyvirág „A sok török virág csak lassacskán, egyenként kezd megjelenni a középeurópai kertekben, előbb az itáliai kertekben jut szerephez, majd Bécsben, ahol Clusius terjeszti és ismerteti a divatos virágokat szakmunkáiban",

23 Clusius a királyi Magyarország maradék területén az új virágok kultuszát nemcsak írásaival, de helyszíni botanikai tevékenységével közvetlenül is terjesztette. Működésének hatása természetesen az erdélyi fejedelemséget is érintette. Meghatározó szerepe volt Clusius személyiségének, valamint magyarországi kapcsolatainak abban, hogy ekkor a magyar botanika és így a herbárium-irodalom is fellendült, a művek sora jelent meg. Különös és jellemző ellentmondása ugyanakkor a korszaknak, hogy a század e legkitűnőbb orvos-botanikusa nem lehetett orvosdoktor. Hiába végzett Clusius az Európa12 Rapaics 11. 13 Rapaics 63.