Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium irodalomról
Ezt az első magyar orvosi könyvet — amely európai színvonalon tárgyalta a korszak egész orvostudományát — Lencsés György gyulafehérvári fejedelmi főtisztviselő írta 1577-ben. Témánk szempontjából nem érdektelen, hogy 1610-ből származó másolata, az ún. „erdőszádai másolat" a második világháború utolsó éveiben elpusztult erdőszádai Degenfeldkastély könyvtárából szóródott szét, majd került elő 1972-ben. Melius (Juhász) Péter csak rövid ideig, 1556. okt. 25. és 1557 júniusa között tanult Wittenbergben, ugyanis 1557 júniusában már Vágsellyén volt, ahol letartóztatták. Az éppen kertészkedő tanítóhoz fondorlattal közelítő két vendégét (2 jezsuita atyát) a gyanútlan Melius saját termesztésű tökkel ajándékozta meg, amelyet maga vitt el a szállásukra, s ott tartóztatták le. Ekkor Pozsony, Znió és Nagyszombat várában raboskodott, majd leromlott állapotában újból a Báthoriak erdődi birtokán talált menedéket. Erdőd vagy Krasznabéltek volt 1558. évi pappá szentelésének helye is. 1561-ben már püspök Debrecenben. Ezután Meliusnak csak 11 éve volt hátra, s tudjuk azt is, hogy ebből az 1566—71. évek közötti időszak a hitviták sorozata, amely minden idejét elrabolta és egészségét is aláásta. Nagyon rövid ideje volt tehát az alkotásra. Elsősorban hitvitázó, vallásos műveket írt, s munkásságának ez a része ma már irodalmilag nem él. Mint a korszak teológusának azonban „igen gyakran hívei testi gyógyítását is vállalnia kellett", s ez teszi érthetővé a Herbárium keletkezését. [1] A Melius-féle Herbárium a püspök halála (1572) után hat évvel jelent csak meg. 9 A Herbárium befejezetlen: hirtelen szakad vége a 233. cikk után és nincsen Előszó (Előljáró beszéd) sem, amelyet abban a korban a már kiszedett mű kinyomtatása előtt volt szokás megírni. A mi számunkra azonban így is nagy érték e mű, és 400 év távlatából is rendkívüli teljesítménynek tűnik. „Melius munkájában 600-nál több növényfaj és mintegy 2000 növénynév szerepel. Ezek között Gombócz E. 384 speciest azonosított", Halmai János [10] 1962. évi adatai szerint. Bán Imre arra következtetett, hogy „a műnek Heltainé nyomdájából több, ún. nyomdai változata került ki, s ezek egymással pontosan nem egyeznek" [í]. Szigethy Frankovith Gergely (Szigetvár vagy Sárvár-Új sziget, 1557 — Sopron, 1599) chirurgus Hasznos és fölötte szikséges könyv, az Isten fiainak és őtet féltő híveknek lelki vigasztalásokra és testi épöletökre szereztetet c. munkájának I. kiadása 1582—85 között Németújvárott Manlius János nyomdájában készült. 10 A második kiadás (1588) egyetlen példánya a MTA birtokában. Kis 4-rét alakú könyv, 220 számozott levélből áll. A mű eddig ismeretlen I. kiadásának 1 ívnyi töredéke az Országos Széchenyi Könyvtárban található. Borsa [5] közölte 1956-ban, hogy a budapesti Egyetemi Könyvtárnak 1953-ban sikerült Frankovith könyvének I. kiadását megszereznie. A mű korabeli kötésben két, 9 Sőt a „Régi magyarországi nyomtatványok 1473—1600" (Bp. 1971.) szerint: XVIII. századi adatok alapján feltételezhető, hogy a könyvet a muraközi Nedelic községben Hoffhalter Rudolf nyomdája már előbb, 1572-ben kinyomtatta, de vannak olyan adatok is, hogy volt a Herbáriumnak egy 1562. évi debreceni kiadása is. (Füsti Molnár Sándor: A magyar nyelvű egészségügyi felvilágosítás kezdete: Méliusz Juhász Péter és a „Herbárium". Egészségnevelés 1980. 6. 264-267) Meliusnak nem lehetett még ismerete a növényi hatóanyagokról (alkaloidák, saponinok stb.), így az ókori tudósok minden tudományos alapot nélkülöző, ún. humorális elméletét használja. Eszerint a négy alapelem (tűz, föld, víz, levegő) és a négy alaptulajdonság (száraz, hideg, nedves, meleg) testi megfelelői a négy testnedv (vér, fekete epe, nyálka, sárga epe). A betegség így semmi egyéb, mint az ezek közötti egyensúly felbomlása. A gyógyításnak pedig nincs más feladata, mint az egyensúly helyreállítása. 10 Borsa Gedeon szerint [5] Frankovith fiatal éveiben csikós volt a Zala folyó vidékén, s azután egy borbélynál tanult.
