Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium irodalomról

mindenki kedvet kapott a növényhonosításra". [13] Főművének, a Fungorum Históriának (1601) adatait is a két Beythe segítségével gyűjtötte Nyugat-Magyarországon. Ugyancsak említésre méltó témánk szempontjából, hogy Clusius a műveiben tárgyalt 1440 növényfaj között 480 magyarországi növény leírását publikálta. [22] HAZAI HERBÁRIUMOK Általánosságában Szabó T. Attila [24] így jellemezte a herbárium-irodalmat: „A herbáriumok a középkor és az újkor mezsgyéjén állnak — Erdélyben is nagyhatású társadalmi és szellemi változásokat jeleznek. Kiágaztak már az ókori talajban gyökerező História Naturalisok közös törzséből, de egy ágban halad még bennük a botanika és a gyógyítás tudománya, rügyezik a nyelvújítás és a népismeret igénye is. Melius Herbáriuma (1578) szintén a reneszánsz és a reformáció talaján fakadt, friss európai fuvallatok segítették kibontakozását." A szerzők és a herbáriumok ismertetését az I. táblázaton megadott sorrendben végezzük a továbbiakban. Melius (Juhász) Péter (1531 — 1512. dec. 16.) a török hódoltság viharaiban elpusztult Somogy megyei Horhiban született [1], s ezért írta magát Horhi-nak vagy Somogyinak vagy „somogyi fiú"-nak. Melios a magyar Juhász név humanista szokás szerint görögösített alakja [27]. Szülei korán meghaltak, s a török elől menekülő rokonokkal került Sárvárra Nádasdy Tamás országbíró udvarába. 11 éves korától Sárvár és Pápa iskoláiban tanult. Héber nyelvtudását a Sárvár-Újszigeten dolgozó Biblia-fordítótól (1541), Erdősi Sylvester Jánostól szerezte. A „szent nyelvek" (héber, latin, görög) ismeretén kívül beszélt németül és törökül. A Nádasdy-kertészet éppen abban az időben Körös (Fraxinus) Gáspár (-\-1563) a szegedi születésű és világot járt kitűnő orvosdoktor [2] Sárvárra érkezése után vált országos hírűvé.

8 Mind Melius, mind Beythe István superintendens mesterének vallotta Körös (Fraxinus) Gáspárt, akinek főleg főúri páciensei voltak: 1553-ban Nádasdy Tamás (1498—1562) és felesége, Kanissay Orsolya szolgálatában állott; majd Erdődy Péter horvát bánt is gyógyította. Nádasdyék a sárvári vár déli felében külön lakosztályt rendeztek be számára, volt külön apothéka és ebben apothekárius ; Péter nevezetű régi chirurgusuk előbb Körös Gáspár asszisztense volt, majd Csepreg várába került. A sárvári vár közelében Körös hatalmas gyógynövénykertet létesített, Kerti István kertész vezetése alatt és le is festette a gyógynövényeket [2]. Mintegy 8—9 évig doktorkodott Sárvár várában, azután megházasodott és Pozsonyba költözött, ahol pestis áldozata lett. Fraxinus tehát Sárváron taníthatta és irányíthatta Melius Juhász Pétert, aki Beythe Istvánnal egyetemben elkísérhette őt horvát-szlavóniai (ahogyan Melius Herbáriuma jelzi : Tótország) gyógyító, illetve növénygyűjtő útjaira. Melius Bécsben vásárolta meg a Matthiolus-féle füveskönyvét. 1553-ban a 22 éves Melius a Révay-család szolgálatában hittérítő tanítóként Vágsellyén működött. Eretnekség vádjával Oláh Miklós érsek először 1554-ben tartóztatta le. Pozsonyi keserves raboskodása ekkor viszonylag rövid volt. Fraxinus orvosa volt Oláh érseknek is, s így közbenjárhatott védence érdekében. Az ifjú Melius 1556 tavaszán-nyarán igen leromlott állapotban érkezett a Szatmár melletti Erdődre, ahol Ecsedi Báthori György né vette pártfogásba és kezelte is epilepsia ellen. A nagyasszony előzetesen Drágffy Gáspárné volt, akinek epilepsia elleni patikaszerét még az Ars Medica [23, 30] is említi. 8 Fraxinus, magyarul kőrisfa