Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium irodalomról

I nTTTL-fi mm [ i f A kolostor központi udvarában (a kerengő mentén) is gyógynövény: savina (nehézszagú boróka, Boldogasszony ága) ültetése volt előírva A Sankt Gallen-i, illetve a Bódeni tónak Reichenau nevű kis szigetén épült kolostor eszményi mintájától azonban az egyes kolostorok a részletekben eltértek. így az első magyarországi kolostor: a mai pannonhalmi, a Szent Márton hegyén épült, amelyen azonban csak „a templom és a zárda fért el és a kertek nem'". [21] A hegy lábához telepített „pannóniai kert"-ről ma már a nevén kívül semmit sem tudunk. Sajnos nem sok ismeretünk van a többi hasonló kertről sem, pedig a XII. század végén már több mint 600 magyar kolostort tartottak számon a krónikák. [28] Joggal kesergett Rapaics Raymund 1940-ben írott Magyar kertek c. könyvében, hogy „mind a kőmaradványok, mind az írások némák a magyar kolostorkertek tekintetében." Az egyetlen ősi magyar kolostor, amelyet e vonatkozásban is ismerünk, az 1251-ben elkészült margitszigeti domonkos apácakolostor. [21] Különös módon éppen az 1838. évi árvíz tette láthatóvá romjait. József nádor volt ekkor e sziget birtokosa, akinek Tost Károly nevű kertésze találta meg az árvíz után a kútház és kút kemény mészkő maradványait. Az első világháború idején Salkovics Károly ásta ki, de a zárda épületét csak 1923-ban tárta fel Lux Kálmán az udvarépületet a kerttel egyetemben, s végül 1937 őszén Lux Géza a zárda körüli épületeket. Tény, hogy a kórházon kívül északi és nyugati fekvésű gyógynövénykert is volt a Nyulak szigetén épített apácakolostor területén. Az ilyen kolostori kiskertekből, gyógynövénykertekből alakultak ki a későbbi hortus medicina!isok, botanikuskertek és díszkertek (virágoskertek, rózsakertek). Több főúri, illetve polgári botanikuskertről van biztos tudomásunk a későbbi időszakból. A sárvári Nádasdy-féle kertészet a kereskedelmi mennyiségben termelt gyógynövények mellett még exotikus növények meghonosításával (fügefa, citrom, narancs, mandula továbbá „hidegházi" gyümölcsök) is foglalkozott [2]. Pozsonyban híres hortus medicinalisa volt Purkircher György orvos-botanikusnak, aki növénytani ismereteit 1556-ban (Meliussal együtt) Wittenbergben, és orvosi oklevelét 1563-ban Páduában szerezte. Botanikai ismereteinek elmélyítése végett Párizsban is meg-