Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Codell Carter, K: Semmelweis esetleges hatása Kari Mayrhoferra és a tizenkilencedik századi etiológiai elméletek kidolgozóira (angol nyelven)
rise of germ theory than one might now suspect. Moreover, according to Felix Victor Birch-Hirschfeld, interest in the infected wound diseases grew primarily from work published by Friedrich Daniel von Recklinghausen, Wilhelm Waldeyer, Edwin Klebs, and Carl Hüter. 30 At least Wilhelm Waldeyer cited Mayrhofer's work as the first evidence that puerperal fever was due to parasitic infection. 37 in addition, Mayrhofer was regularly cited in contemporary reviews of medical literature, 38 in the writings of other significant researchers such as Birch-Hirschfeld and Johannes von Orth, 39 as well as in the more narrowly obstetrical literature of the period. 40 When Mayrhofer was mentioned, he was often associated with Semmelweis, and there was sometimes a consideration of his interest in a universal necessary cause. Of course, none of this proves that late nineteenth century interest in universal necessary causes and in etiological characterizations was directly influenced by the Semmelweis— Mayrhofer strategy. As indicated above, this interest was probably a result of changing social expectations and roles. Moreover, even if later nineteenth century thought was directly influenced by Semmelweis and Mayrhofer, it would probably be impossible to show this conclusively. On the other hand, these observations show that, by way of Mayrhofer, Semmelweis certainly could have exerted a more significant influence on the rise of medical theory than is generally believed. Összefoglalás A szerző korábbi tanulmányában amellett érvelt, hogy Semmelweis volt az első (vagy az elsők között), aki egy betegséget általános és szükséges (de nem elégséges) okra vezetett vissza, és a betegséget ezzel az okkal jellemezte. Ha valóban Semmelweis indította el az etiológiai kórleírást, az Aetiologie talán a legforradalmibb mű az orvostörténelemben. Ezzel kapcsolatban számos kérdés vár tisztázásra : jelen dolgozat azt vizsgálja, hogy hatott-e Semmelweis és milyen mértékben azokra, akik a továbbiakban az etiológiai stratégiát más fertőző betegségek leírására alkalmazták. Bár Semmelweis eredeti módszert alkalmazott, igaz az ellenvetés, hogy nem ismerte fel és használta ki a kezébe került eszköz lehetőségeit, másoknak újra fel kellett azt fedezniük. Ez mit sem csökkenti az Aetiologie jelentőségét. Ugyanakkor a szerző felveti annak lehetőségét, hogy Semmelweis művének jelentősebb hatása lett volna, mint eddig gondolták, mégpedig Kari Mayrhofer munkásságán keresztül. Felix Victor Birch-Hirschfeld, "Die neueren pathologisch-anatomischen Untersuchungen über Vorkommen und Bedeutung niederer Pilzformen (Bakterien) bei Infektionskrankheiten," Schmidt's Jahrbücher der gesammten Medizin, 1875, 166 : 169-223, p. 171. Wilhelm Waldeyer, "Ueber das Vorkommen von Bactérien bei der diphtheritischen Form des Puerperalfiebers," Archiv für Gynaekologie, 1872, 3 : 293-296. For example, Mayrhofer's work was mentioned in Birch-Hirschfeld, op. cit., note 34 above, p. 105; in Richter, op. cit., note 34 above, p. 95; in the Constatas Jahresbericht über die Fortschritte der Gesammten Medicin, 1864, 4 : 310, and 1866, 4 : 290f; and in the Centralblatt für die medizinische Wissenschaft, 1863, 1 : 349f, and 1864, 2 : 509f. Mayrhofer was mentioned twice in Felix Victor Birch-Hirschfeld's Lehrbuch der pathologischen Anatomie, Leipzig, F. C. W. Vogel, 1877, pp. 1, 141, 1, 162; and see Orth, op. cit., note 33 above. For example, Eduard Martin knew of Mayrhofer's work (see Monatsschrift für Geburtskunde, 1865, 26 : 424), and Mayrhofer's influence is unmistakable in Martin's essay, "Ueber das Kindbettfieber," Berliner klinische Wochensclirift, 1871, 8 : 373-376.
