Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
FOLYÓIRATOKBÓL - Pharmacy in History, 1982 (Magyar László)
nagy népszerűségnek és olvasottságnak örvendő lapnak számított, nem utolsó szempont, hogy angol nyelvű lapról van szó. Ezzel szemben Bottini egy olasz nyelvű, provinciális jellegű lapban publikálta eredményeit. További magyarázatot is keresnek Bottini tudományos mellőztetésére. Felteszik a kérdést, vajon miért nem reagált valaki — akár Bottini — arra a nagy ünneplésre és ovációra, amely az 1897-es nemzetközi orvosi kongresszuson, Amszterdamban zajlott le Lister dicsőségére? Hogy létezik az, hogy az 1890-es orvosi világkongresszuson Berlinben anélkül hangozhatott el Baccelli római professzor beszéde Lister tiszteletére, hogy akár egyetlen szót is szólt volna honfitársáról, teljesen tájékozatlannak tüntetve fel magát. Idézik Bottini egyik 1887-es írását, amelyben beszámolt arról a teljes közönyösségről és apátiáról, amibe tevékenysége „belefulladt". További tényezőként említik meg a szerzők azt a fontos körülményt, hogy a kritika hiánya — egyáltalán a figyelem és bármiféle reagálás hiánya — magát Bottinit is megbénította, hallgatásra késztette. Jelentős forrásmunkaként említik meg G. P. Arcieri 1939-ben megjelent tanulmányát, amely Bottini munkásságának valódi jelentőségét méltatja, reális méretekkel hasonlítva össze Lister tevékenységével. Egy valamit nem említenek meg a szerzők, pedig talán mélyebb összefüggéseket tárna fel a Lister contra Bottini ügyben. Ugyanis 1869-ben Milánóban napvilágot látott egy Bottinikönyv Lister módszerével kapcsolatban, pontos címe: „Dell'acido fenico nella chirurgia pratica e nella tassidermia, preludio alle moderne teorie Listeriana, uniformando la dottrina antisettica alio stesso concetto". Megismerhetnénk Bottini véleményét Lister metódusáról, talán bizonyos összehasonlításokat is tesz a saját véleményével, gyakorlati alkalmazásával. Kapronczay Katalin PHARMACY IN HISTORY — 1982 Vol. 24, No. 1. Young, J. H. : Public and Drug Innovation (3—31. p.). A modern időkben az állam egyre fontosabb szerepet játszik a gyógyszeriparban. Az állam feladata e területen — a szerző szerint — hármas: részint a kutatások ösztönzője, elindítója lehet, részint garantálhatja a termékek megfelelő minőségét, részint pedig védheti a fogyasztót s kordában tarthatja a profitéhes cégeket. E három szerepe kialakulásáról szól Young cikke, amely főként az USA kormányának és igazgatási szerveinek gyógyszerészeti érdekű határozatait elemzi az említett három szerepe szempontjából. Az igen részletes, bőséges szakirodalmat földolgozó, és érdekes módon magyar példával (fenoftalein-alkalmazás) induló tanulmány az Egyesült Államok nevezetesebb gyógyszer-botrányairól is értékes adatokat közöl. Berman, A.: An Unpublished Letter from Soubeiran to Portal (32—37. p.). A párizsi Királyi Akadémia 1827-ben Soubeirant választotta kémiai laboratóriumának vezetőjévé. A neves tudós folyamatban levő kutatásaival kapcsolatban levelet írt A. Portal-nak, az Akadémia örökös tiszteletbeli elnökének. A sok tekintetben hézagpótló levelet közli a tanulmány, angol fordításban. Vol. 24, No.2. Davis, A. B.: Rise of the Vitamin-Medicinal as Illustrated by Vitamin D (59—72. p.). A század elején a vitaminok elterjedése forradalmasította a diétetikát — a menynyiségről a minőségre került a hangsúly. A vitamin, különösen az USA-ban, a jólét és a tudomány jelképe lett, majd a mindennapi élet részévé vált fogyasztók és gyártók számára egyaránt. A szerző a D vitamin karrierjét ábrázolva mutatja be a vitamin-teória és a nyomába tóduló vitaminkészítmények diadalútját. Carlson, D. G. : Drug Supply Systems in