Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - Medical History, 1981 (Szlatky Mária)

mányt olvasva E. Unger (1875—1938) élettörténetével ismerkedhetünk meg. A neves német sebész berlini magánklinikáján azóta is csodált iskolát teremtve, korszakalkotó tetteket vitt végbe, többek közt az ideg- és agysebészet, a szervátültetés, a haematológia, valamint a katéter-vizsgálatok terén. Vol. XXXVII, No. 4. Editorial: Measure in Everything: A Decade of the Journal (393—398.). L. G. Wilson, a lap kiadója tíz éve áll posztján. Ez alkalomból összegzi e tíz év eredményeit, köszönetet mondva munkatársainak, némelyiküket név szerint is méltatva. A szerző bemutatja és egyben propagálja is folyóiratát: kiemeli liberalizmusát, nyitottságát, s nagyra értékeli azt a szerepet, amelyet a kiadvány az amerikai orvostörténettudományban játszott az elmúlt évtizedben. Bomside, G. H. : W. Haff

kind's Cholera Vaccines and the Ferran-Haffkine Priority Dispute (393—422. p.). Jaime Ferran y Clua (1852—1929) barcelonai orvos 1886ban először kísérletezett az ázsiai kolera elleni védőoltással. A Dr. Paul Brouardel vezette tudományos bizottság azonban úgy találta, Ferran módszere nem ültethető át sikerrel a gyakorlatba. Hét évvel később az Ogyesszából emigrált W. M. Haffkine (1860—1930), Pasteur oldalán kutatva, kifejlesztette a kolera elleni védőoltás gyakorlati módszerét. Fölfedezését először hazájának, Oroszországnak kínálta föl, ott azonban nem voltak hajlandóak a zsidó politikai emigránssal tárgyalni, így Indiában hasznosította módszerét: csodálatos eredményekkel. Az eredményeket hosszan tartó prioritási vita követte Ferrannal. A terméketlen perpatvart végül igazságos döntés zárta le: érdemeiért mindkét tudós Breant-díjat s a tudomány pantheonjában örök helyet kapott. Rigau-Pérez, J. G.: Smallpox Epidemics in Puerto Rico during the Prevaccine Era (1518—1803) (423—439. p.). A himlő feletti győzelem világszerte megnövelte az érdeklődést e betegség története iránt, hiszen ilyen teljes, „befejezett" témát ritkán talál az orvostörténész. A cikkíró Puerto Rico szigetének himlő-történetét dolgozza föl, az 1518-as első járványtól a XVIII. sz. végéig, amikor is, elsőként Amerikában, épp ezen a helyen, bevezették a himlő elleni védőoltást. A tanulmány egyben a spanyol gyarmati egészségügyről is értékes adalékokkal szolgál. Magyar László MEDICAL HISTORY — 1981 Vol. 25, No. 1—4. Deborah Dworak kitűnő szociológiai hangvételű tanulmányában (1—40. pp.) az 1880—1914 között Amerikába emigrált zsidók egészségügyi helyzetével foglalkozik. Részletesen beszámol szociális helyzetükről, lakás-, munkaproblémáikról és a körükben előforduló leggyakoribb betegségekről, összevetve mindezeket a többi emigráns csoport (lengyel, német, magyar stb.) helyzetével és adataival. Végeredményként megállapítja, hogy bizonyos betegségek a zsidók körében lényegesen ritkábban fordultak elő, mint a többi emigráns etnikumban. Ennek okát 3 tényezővel indokolja: a ritkán előforduló alkoholizmussal, a vallási törvények (elsősorban étrendi utasítások) szigorú betartásával, valamint az eltérő szociális (pl. családi) szokásokkal. Ez utóbbinál például kimutatja, hogy a vérbaj, a szigorúbb családi kötöttségek miatt, cca. 50%-kal kevesebb a zsidók körében mint más etnikai csoportoknál, vagy a gyermekhalandóság cca egyötöde a más etnikai csoportokénak. Igen gyakoriak azonban más betegségek: trachoma, catarraxia, különböző fülbetegségek stb. Ugyancsak nagy, más etnikumokhoz viszonyítva is nagy mértéket öltött a zsidóság körében a tuberkulózis. Ennek okát a szerző az akkori munkahelyi körülményekben látja, a zsidók többsége a textil-, illetve a konfekció-