Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

ADATTÁR - Hőgye István: Kazinczy Ferenc feljegyzései a betegségekről

van o' betegségnek fundamentumos gyógyulása. Ha a' rhabarbarás orvoságtól meg undorodtál, vagy az igen bőven dolgozik, lehet változtatás végett egy marék perje gyökeret (radix graminis) más fél itze vízben addig főzvén, míg d levinek harmada el nem fő, abba fél asztali kanál borkövet és két kávés kanál tzitrom héjjhoz dörgölt ízűkort tévén, ezt gyakran kevesenként inni. .. A' lassan való sietés a' sárgaságnak orvoslásában azért szükséges, hogy annak eltévesztése gyakorta fuladásoknak és vízi betegségnek szülő annya. Ha feredőre szükség lenne, még mostariéiban tsak korpával és szék fű virággal készültet javasolnék, az erősítő ásványos feredőnek később lesz helye. . . " Gyakran kínozták fejfájások, álmatlanságok, erről így írt: „Egész éjszakát kínok között és minden álom nélkül töltöttem el és ma vesicatoriát rakatok fülem mellé, hogy megszabaduljak a' szenvedéstől." Máskor álmatlanságára kendermag, mák, rózsa nedve, bcdzavíz egyenlő mértékű keverékét vászonra kenve borította a homlokára. Szenvedett légzőszervi gyulladásokban, de ezt még 71 éves korában is könnyen viselte pedig hosszabb utazásában érte: „Gödöllő körül tüdőgyulladásba estem. . . alig tudtam hangot adni, midőn egy barátomhoz beléptem, 's tőle ágyat és nyilalásomra kovászt kértem." Kínozták reumás bántalmak is, különösen hűvös, őszi esős időben, erről így írt: „. . . a' nedves idő elnehezítette rheumatismomat, már tegnap est ve elsetétedéskor nagy kínokat éreztem." Ilyenkor nem szeretett kijárni, hanem meleg kályha, kandalló mellé húzódva melengette reumás tagjait. „Asszonyi fejér folyás elleni szert" — amit Szentgyörgyitől kért valószínűleg a felesége bajára — így ajánlotta Cserey Farkas barátjáéknak: „... nem vagyok Doctor.. . azonban meg nem állhatom, hogy d Recipét veled ne közöljem, mert tapasztalván foganatosságát, az emberiségre nézve óhajtom, hogy sokaknak használhasson. ímhol vagyon: Fejér csalán virágából és a' kertekben teremni szokott maiven vagy Theresen Pappel virágából decoctumot kell főzni: az egyikből annyi megyén a' fazékba mint a' másikból *s ezen decoctumot egy ideig igyad Patiens. Reggel két findzsát,estve ugyan annyit; használni fog bizonyosan." A gyógyító hatására megjegyzi: „Kázmérban [ti. apósa kastélyában] egy fiatal frajczimer gyógyult ki általa ebből a' veszedelmes bajból." Gyermekek ótvara ellen családos barátainak a következő gyógymódot ajánlotta, mivel maga is ezt használta sikerrel: ,,/P fejet olajjal kell meg kenni, azután lenmaglisztből ecetes pépet készítve bekenni, lemosni mészvizes, szeszes vízzel, ezt kétnaponkint ismételni." A Kazinczy Ferenc feljegyzéseiből, leveleiből összegyűjtött orvostörténeti adatok is hozzájárulnak a korabeli gyógyítási módokról kialakult képhez.* I. HŐGYE, MA, PhD Director of the Archives of Zemplén Sátoraljaújhely, Hungary, H-3980 * Felhasznált irodalom: Kazinczy Ferenc levelezése. I —XXIII. köt. (Szerk.: Váczy J., Harsányi I., Berlász J., Busa M., Cs. Gárdonyi K., Fülöp G.) Bp. 1890-1960. Főleg Szentgyörgyi Józsefiéi, Meczner Pállal, Cserey Farkassal, Dessewffy Józseffel és Berzsenyi Dániellel folytatott levélváltásai.