Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Varga Pál: Bacsó Bálint debreceni orvos-gyógyszerész élete és munkássága

Bacsó értekezésének címlapja latin nyelvű, de már a következő oldalon németül is megadja értekezésének címét: „Historisch-chemische Betrachtung über die Wurzel des Männlichen Farnkrauts", s ezután a tulajdonképpeni értekezését 36 oldalon keresztül németül folytatja. Előszavában — többek között — elmondja, hogy húsz évet szentelt már gyógyszerészi hivatásának, részben mint tanuló, részben mint gyógyszertártulajdonos, ez bátorította fel a kémiai doktori fokozat kérelmezésére. Köszöni legbecsesebb professzorának; báró Jacquinnak, hogy figyelmét az Aspidium filix mas kémiai vizsgálatára felhívta. Ennek alapján elkezdte az avval való foglalkozást. Hat oldalon részletesen leírja a páfrány nómenklatúráját és karakterisztikáját. Majd további kilenc oldalon a drog történetével foglalkozik részletesen. Ismerteti az egyes tudósok feltevéseit a fajlagos hatásosságra, valamint alkalmazási módjára vonatkozólag. Az ismertetésben kitér a korabeli legújabb elméletekre is. A következő 16 oldal a „kémiai kezelés" alcímet viseli. Ebben a fejezetben röviden felemlíti, hogy kik foglalkoztak a páfrány kémiájával, észleléseiket, eredményeiket részletesen leírva, kritikusan értékeli azokat. Ezen ismertetések után tért át Bacsó saját kísérleteinek és megfigyeléseinek leírására. Az általa legjobbnak talált éteres kivonási eljárást pontos adatokkal ismertetve, közli a nyert anyag mennyiségét s az azzal végzett különböző vizsgálatokat. Dolgozata végkövetkeztetésében, lefolytatott kísérletei alapján, határozottan kijeleni, hogy a páfránygyökérben egy sajátságos sav és egy alkaloida van jelen, melyeket acidum filiceumnak és filicinának nevez el. Leszögezi azt is, hogy régebbi véleményekkel ellentétben nem a gyökérben levő olajszerű anyag, hanem ezek a féregűző hatásúak. KÉMIAI ÉRTEKEZÉSE Bacsó több mint másfél századdal ezelőtt, korát megelőzve, kezdetleges eszközeivel is megközelítette az igazságot. Az azóta nagyot fejlődött analitikai kémia, hihetetlenül kifinomult módszereivel is, jellegzetes savakat s azokkal észter-kötésben levő floroglucin származékokat tudott meghatározni a páfránygyökér hatóanyagaként. Jelenlegi tudásunk szerint is a páfránygyökérből éteres-kivonással nyert anyag a hatásos. ORVOSI OKLEVELEI Bacsó az akkori képzési rend szerint orvosi tanulmányait az 1827/28. tanévben szép eredménnyel bevégezte.

13 Ennek alapján 1830-ban egymás után a következő képesítéseket szerezte meg okleveleinek tanúsága szerint: június 22-én a szülészség, valamint száj- és fogorvoslás, 23-án állatorvoslás mestere, 27-én az orvosdoktori fokozatot. Oklevelében olvashatjuk: „Doctorem Medicináé pronunciavimus ac declaravimus Valentinus Batsó Nobilis Hungarus, Chemiae Doctor, Artium Obstetriciae, Odontologicae, Pharmaceuticae et Veterinariae Magister in eadem Alma et Celeberrima Regia Scientiarum Universitate Hungarica Professorum Chemiae ac Botanic es hoc tempóra Assist ens.. . " Ez az oklevél megmagyarázza, hogy Bacsó a tanulmányi évek alatt tanúsított szorgalma ellenére, az utolsó szigorlatokat miért csak két év múlva tette le, hiszen közben tanársegédként tevékenykedett. Még ugyanazon évben augusztus 19-én sebészdoktori, 30-án a szemészség 15 Hőgyes: i. m. 17.; és ld. 11. jegyzet