Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Monory Bulcs: Euthanasia — a pro és contra nézetek tükrében

EUTHANASIA — A PRO ÉS CONTRA NÉZETEK TÜKRÉBEN MONORY BULCS "Salus aegroti suprema lex" /^Lz emberiség múltjának ködös homályában, a mítoszok világában keresendő az a pillanat, amikor a primitív ember elmélkedni kezdett élete és a környező világ problémáiról. Ettől a pillanattól életének legfontosabb gondjai között szerepel a halál, a meghalás kérdése. Irodalmi források, magas művészi színvonalon íródott regények, novellák tömege, képzőművészeti alkotások gazdag sora, etimológiai, etikai, történeti kutatások nyomán keletkezett tanulmányok sokrétű mondanivalója igazolja és alátámasztja a tételt: a legrégibb időktől az emberi gondolkodás őskorától alapvető fontosságú kérdésként foglalkoztatja az embert, az emberi gondolkodást a halál — misztikus jegyekkel gazdagon árnyalt —jelensége, az elmúlás biológiai, lélektani, filozófiai problémavilága. Tanulmányunkban kísérletet teszünk arra, hogy a legrégibb korok erkölcsi nézetrendszereinek jeles képviselőitől napjainkig kísérjük végig e különös hangzású szó — euthanasia — társadalompolitikai, erkölcsi, orvosi és jogszabályokban testet öltött megítélését, s e nézetek ütköztetése, bírálata kapcsán kifejtsük a témáról saját állásfoglalásunkat. Mindenekelőtt szükségesnek érezzük vázolni az euthanasia fogalmát. Etimológiai és történeti kutatások adatai alapján megállapíthatónak látszik: az euthanasia régi keletű fogalom; Menge-Güthling Griechisches Wörterbuch-ja szerint késői görög,azaz i. u. 300 körül keletkezett, és a British Medical Journal adatai alapján a XVII. század óta használatban levő szó. Eredeti jelentése: eu = szép, thanatos = halál; amit gyakran „szép halál" vagy „könnyű halál", illetve „jó halál" kifejezésekkel fordítanak. A legtöbb idegen nyelvben fellelhetjük e speciális fogalom- megjelölést, így az angol „mercy killing" (kegyes ölés), a német „die Sterbehilfe" (halálsegély) vagy „der Gnadentod" (kegyes ölés) kifejezésekre hivatkozhatunk. Érdemes megemlíteni, hogy történeti kialakulását tekintve az euthanasia fogalma két, részben eltérő fogalmi kört jelentett. Első fogalmi körében a közösség szempontjából csökkent értékű ember életének elvételét értették rajta. Ebbe a körbe sorolták az életre képtelen csecsemőket, az életre már alkalmatlan öregeket, idiótákat, gyógyíthatatlannak deklarált betegeket. A korai időkben második fogalmi körében e szó jelentette: az életveszélyes sebet kapott szenvedő harcos haláltusájának siettetését.Evonatkozásbeli jelentését szintén több nyelvben fellelhetjük. Sokak által ismeretes a magyar kifejezés „kegyelemdöfés, megadja a kegyelemdöfést." Mennyire nem csak magyar specialitás ez a kivételesen plasztikus megfogalmazású szóalkotás, arra említhetjük példaként az alábbiakat: a latinban ismeretes a plaga extrema, plaga extrema alci infligit s.infert fogalom, az angol használja a „strofe of grance" kifejezést, a francia nyelvben megtalálhatjuk a „coup de grance" szóhasználatot, míg az orosz nyelvben fellelhető a „ljogkaja szmerty" fogalom. Szintén a történeti kutatások sokoldalúságának köszönhetjük, hogy ma már bizonyított tényként könyvelhetjük el: az euthanasia fogalom az emberiség történetének legko-