Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

FOLYÓIRATOKBÓL - Transactions and Studies, 1979/80 (Magyar László)

tehetségű angol patikus botanikai vég­zettség nélkül lett kora egyik vezető bota­nikusa, és orvosi végzettség nélkül vitte annyira az orvostudományban, hogy érde­mei elismeréséül a Királyi Társaság tag­jává választották. Kortársak írásai és saját föntmaradt művei alapján ismerkedhetünk az embernek is kiváló botanikus-orvos munkásságával. Zimmerman, M. R.: Annotated Bib­liograph} of Paleopathology (1970—79). Part I. A-C. (41—66. p.) A paleopatholó­gia, mint az Zimmerman bevezetőjéből kiderül, voltaképp emberi-állati marad­ványok, múmiák, csontok kórbonctana. Ennek a tudományágnak negyedévi köz­lönye (Paleop. Newsletter) és egyre nö­vekvő tudósgárdája — ennek következté­ben gyarapodó szakirodalma van. A bib­liográfia, melynek egyes címszavaihoz rö­vid tartalmi ismertetés is járul, az 1970 és 79 közt megjelent paleopathológiai tárgyú írásokat gyűjti egybe. A Transactions and Studies 1980-as évfolyamának mind a 4 kötetén át folytatódik e jegyzék, és a negye­dik számban ér véget. (A—C 1980/1, 41—66. p.; D—J 1980/2, 112—143. p.; K—S 1980/3, 187—222. p.; T—Z 1980/4, 289—314. p.) A hasznos munkát a tárgy­szavak indexe egészíti ki. No. 2. Forbes, Th. R.: John Hunter as Expert Witness. (75—80. p.) 1753-ban ad először szakvéleményt az ifjú John Hunter, mint hivatalos bírósági orvosszakértő. Élete folyamán több emberölési ügyben volt az ő szava döntő. A cikk négy esetet mesél el nekünk, a négy eset közt 30 év telik el. Valamennyi esetben az orvosszakértői vélemény döntötte el a vádlott sorsát. Hunter elemzései, mint azt a cikk írója meg­állapítja, jóval korának színvonala fölött állnak. Jokl, E.: Medicine, Science and Sport. (81—89. p.) A tanulmány rendszerezi azo­kat, az okokat, amelyek a sport jelenlegi vi­rágzását lehetővé tették. A főbb okokat a szerző a következőkben látja: a gyermek­munka megszűnése, a szabadidő növekedé­se, az egészségügy, a táplálkozás és a szociá­lis körülmények fejlődésejavulása, az ak­celeráció és a nők emancipációja. A szerző szerint a sport nemsokára eléri csúcsait, s ettől kezdve fejlődése megáll vagy leg­alább lelassul. Végül érdekes gondolat­menetet olvashatunk az élsport és a társa­dalmi elit szükségességéről. Ghalioungui, P.: The Last Day of P same­tik. (90— 111. p.) A szerző Psametiknak, a „fáraó orvosának" utolsó napját meséli el, dramatikus formában. Psametik tipikus egyiptomi orvos, a novellából tehát az Egyiptomi Orvos életmódját, nézeteit, mesterségbeli fogásait, rekonstruálható te­vékenységét és gondolatait ismerhetjük meg. A korabeli források, dokumentumok alapján írott elbeszélést gazdag illusztrációs anyag egészíti ki s teszi még tanulságosab­bá. No. 3. Stevens, R.: The Changing Idea of Medi­cal Speciality. (159—177. p.) Az évente megrendezett Kate-Hurd-Mead emlékülé­sen elhangzott előadás, a neves nőgyó­gyász-asszony életét és munkásságát föl­elevenítve kísérli meg felfedezni a szakmai specializáció és az általános (szociális­-tudományos) érdeklődés közti lehetséges kapcsolatokat. Bemutatja, milyen eredmé­nyei voltak és vannak a ma többnyire el­ítélt specializációnak, s ezek az eredmények hogyan nyitnak szükségszerűen ablakot a szakmán kívüli világra. Végül a speciali­záció mai formáiról és szerepéről olvasha­tunk. Frasser, D. W.: Legionnaires' 1 Disease: A New Awareness. (178—186. p.) A hetve­nes években a tüdőgyulladás egy új típusa tűnt föl az Egyesült Államokban. A le­gionellosis leküzdése újfajta megközelítést kívánt. A betegség vírusának elkülönítését és a betegség legyőzésének történetét mond­ja el a szerző, tanulságképp bizonyítva, hogy az emberiség környezetének változá-

Next

/
Thumbnails
Contents