Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Wimmel, Bernd—Geus, Armin: Die tiermedizinischen Zeitschriften des 18. Jahrhunderts (Magyar László) - Worstbrock, Franz Josef: Deutsche Antikerezeption 1450—1550 (Magyar László)
Számos mutató, index, a vonatkozó irodalom válogatott bibliográfiája teszi a kötetet m ég értékesebbé, melyben még a legnevesebb mesterek rövid életrajzát is megtalálhatjuk. Szlatky Mária Wimmel, Bernd —Geus, Armin: Die tiermedizinischen Zeitschriften des 18. Jahrhunderts. (Indices naturwissenschaftlich-medizinischer Periodica bis 1850, Teil 3.) Stuttgart, A. Hiersmann, 1981. 200 p. Az 1850-ig megjelent természettudományi tárgyú folyóiratok bibliográfiáját gyűjti egybe az az A. Geus által kiadott sorozat, melynek jelen (harmadik) kötete az állatorvostani folyóiratokat dolgozza föl. A. Geus B. Wimmel 1978-ban közreadott disszertációját kiegészítve állította össze a 18. sz.-i állatorvostani cikkek bibliográfiáját. Az állatorvoslás külön tudománnyá szerveződésével párhuzamosan jelentek meg az új tudományág első folyóiratai a 18. sz. utolsó évtizedeiben. A bibliográfia így 8 folyóirat kb. 20 évi termését rendszerezi. A szerzők három szempontból dolgozták föl az anyagot: a cikkek címe, tárgya és a folyóiratokban, tanulmányokban előforduló személynevek szerint. A munkát Geus, a témát áttekintő, részletes és egyben tárgyias tanulmánya vezeti be. Magyar László Worstbrock, Franz Josef : Deutsche Antikerezeption 1450—1550. Teil I. (Veröffentlichungen zur Humanismusforschung.) Boppard am Rhein, Harald Boldt Verl. 1976. 202 p. Az antik szerzők rendszeres fordítása Németországban a XV. sz. legvégén indult meg. E fordítások az egyre gazdagodó, növekvő érdeklődésű, ám nyelvismeret híján levő polgárság számára készültek, óriási hatást gyakorolva a nemzeti nyelvre és műveltségre. Az antik művek németországi fogadtatása azonban mindezideig feltáratlan kincsesbánya volt. Ezt a hiányt igyekszik pótolni Worstbrock az antik művek németországi fogadtatását dokumentáló könyve, mely a Német Humanizmuskutató Társaság új sorozatának első köteteként jelent meg. Worstbrock az 1450 és 1550 közt megjelent fordításokat gyűjti egybe betűrendes jegyzék formájában, az antik szerzők nevét véve alapul. A lista tartalmazza minden egyes mű kiadójának nevét, kiadásának helyét, időpontját, címoldalának szövegét, a könyv adatait, feltalálásának helyét, valamint a rá vonatkozó főbb szakirodalmat. A katalógust e fordítások jelentőségét méltató bevezető előzi meg, mely jelmagyarázat és módszertani indoklás is egyben. Mint azt a szerző szavaiból megtudjuk, a kötet csak első része a vállalkozásnak, mely legközelebb a következő százéves periódus fordításirodalmát tárja majd föl. A rendkívül alapos és világos szerkezetű mű végén a kéziratok, a kiadók, és a kiadások adatainak mutatóját, a fordítók névsorát s a rájuk s fordításaikra vonatkozó szakirodalmat találjuk, így a feldolgozás egyetlen lehetséges szempontja sem marad el. Magyar László