Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

ADATTÁR - ifj. Menner Ödön: Kabay János emléke képzőművészeti alkotásokon

KABAY JÁNOS EMLÉKE KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOKON IFJ. MENNER ÖDÖN A magyar feltalálók közül Kabay János azok közé tartozik, kinek személyével halálát követően talán a legtöbbet foglalkoztak a művészek (1. ábra). Fiatalon tűnt fel nemzetközileg elismert és nagy port kavart szabadalmával: a száraz mákszalmából való morfin előállításával, és életének 40. évében tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából. Életrajzával és munkásságával a gyógyszerészet kiemelkedő publicistái foglalkoztak a magyar sajtó különböző kiadványaiban, az általa alapított büdszentmihályi Alkaloida Vegyészeti Gyár RT (Ma: Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár) története könyv alakban és doktori értekezésként feldolgozást nyert. Jelen cikkemben nem foglalkozom életrajzának és munkásságának részletes ismertetésével csupán csak vázolom, mert célom a hálás utókor által Kabay Jánosra emlékező művészeti alkotások megismertetése. Kabay János életrajzát tőmondatokban következőkben lehet összefoglalni: Szent-Mihályon (1908-tól Büdszentmihály, 1950-től Tiszavasvári) községben született Kabay József főjegyző és Deák Piroska házasságából, ötödik gyermekként, 1896. december 27-én. Érettségi után Budapesten műegyetemi tanulmányokba fogott, de az I. világháború miatt, majd azt követően anyagi okok miatt nem állt módjában folytatni. Péter bátyjának támogatásával 1920-ban beiratkozott Budapesten gyógyszerésznek és tanulmányait kitűnő eredménnyel fejezte be. Ezt követően rövid ideig dolgozott Hajdúnánáson Péter bátyjának gyógyszertárában (2. ábra)), majd 1924-ben Budapestre ment dolgozni a Gyógynövénykísérleti Állomásra. Itt ismerkedett meg feleségével, dr. Kelp Ilona vegyész-doktornővel, nélkülözhetetlen munkatársával. Közösen dolgozták ki a zöld mákból való közvetlen morfin gyártás technológiáját, melynek szabadalma alapján 1927-ben Kabay János szülőfalujában, Büdszentmihályon gyárat alapítottak. 1931-ben újabb találmányi bejelentése nyert bejegyzést, melyben az éretlen mákszalmát használta fel morfin és társalkaloidák előállítására. Életét tragikus hirtelenséggel fejezte be 1936-ban egy műtét után fellépő komplikáció miatt. Emberi magatartása, kitartása és szorgalma példaként állhat minden fiatal számára. Emlékét méltán őrzi kegyelettel az utókor, minek egyik bizonysága a most bemutatásra kerülő művészi alkotások száma és sokfélesége. FESTMÉNYEK, GRAFIKÁK 1. Portré, olaj, vászon (3. ábra). Alkotója: Emánuel Béla festőművész, készítés ideje: 1935. A festmény a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár házi múzeumában látható. — A festmény sötét tónusú, Kabay Jánost soványra fogyva, csontos arcvonásokkal, testileg és lelkileg megviselt emberként ábrázolja. Készítésekor még sem Kabay, sem pedig az alkotó művész nem tudta, hogy közel fél év elmúltával halott lesz Kabay János.