Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
ADATTÁR - Bugyi Balázs: Az első „népszerű orvostan" főiskolai tanszék (1834—1852) történetéből
oskolatanító jó előmenetellel taníthatná keze alatt lévő növendékeit, a hét egyik vagy másik napján, egesség föntartási szabályokra, melyeknek tanítása. . . az embertudományi ismeretekre alapított értelmes magyarázgat äsban *s a' gyermeki ész fogékonyságához alkalmazott előadásban áll". ,,2) ... orvosi iratok által legszélesebb 's legjobb úton közöltethetnek orvosi ismeretek «' nemorvosokkal, kiknek egész közönségét három rendre lehet osztani.. . Az iratokat legkevésbé használhatják alsó rendűek, vagyis a' köznép, de ezekre nézve úgy lehet segíteni, hogy ő nekiek különösen szükséges dietetikai ismeretek, betegségek' elkerülésére 's életveszélyek eltávoztatására tanító oktatások, az ő kezökön forgó oskolai könyvekben, vagy a' sokféle hazugságok 's alacsony mesék helyett a kalendáriumokban, mellyeket a legszegényebb népi is könnyen megszerezhet, egyszerű 's érthető írásmóddal adatnának elő... és az egyes rendek szerint különbözni kell az orvosi iratoknak. . . fogékonysághoz, míveltséghez, szükségeihez... alkalmazott tartalmúaknak 's elöadásúaknak kell azoknak lenni. Kérdést nem szenved, hogy a köznépi orvosi iratokat csupán orvosok szerkezthetik... akik minden egyes környék' többféle viszonyaival, a' népek szokásaival, életmódjával közelebbről ismeretesek... A nemorvosnak. .. köznépi orvostudomány' írásába ereszkedni dicséretes, de haszontalan és ártalmas igyekezet." Baronyai József egészségnevelő könyvét Réti Endre a magyar egészségügyi felvilágosítás történetének fontos állomásaként jelölte meg. Minthogy a sárospataki kollégiumot és főiskolát fenntartó tiszáninneni református egyházkerület a főiskolán végzett lelkészek és tanítók, illetőleg tanárok részére kívánta a „népszerű orvostan" tanítását biztosítani, és Baronyai József viszonylag terjedelmes munkájában a lelkészek egészségügyi oktató, felvilágosító munkájának lehetőségével sem foglalkozott, a főiskolai professzorságot a másik pályázó nyerte el. Ezért Baronyai József Munkácson, majd Törökszentmiklóson lett nagy uradalmaknak az orvosa, később Bereg megye tiszti főorvosaként működött. Egészségneveléssel, iskolaorvosi teendőkkel a továbbiakban nem foglalkozott. Részletes életrajzi adatai nem ismeretesek. 3. A sárospataki főiskola a „népszerű orvostan" tanítására, a főiskola orvosi teendőinek ellátására és a természetrajz oktatására Soltész János orvostudort nevezte ki. így Soltész Jánosban tisztelhetjük országunkban „a népszerű orvostan" első professzorát. Soltész János 1809-ben Mezőcsáton (Borsod megye) született. Hasonló nevű apja ismert nevű, tekintélyes, de szegény sebészmester. Iskoláit a miskolci gimnáziumban végzi, nevelősködéssel tartja fenn magát. Szülőfalujának egyik birtokosa a tehetséges ifjút anyagilag is támogatja tanulmányai során, így válik lehetővé, hogy Soltész János a pesti tudományegyetemen orvosi képesítést nyerhessen. „A hideg vízzel történő gyógyításról" írott orvostudori értekezése megvédését követően avatják 1834 júniusában orvosdoktorrá. Rövid idővel ezután nevezik ki a Sárospataki Főiskola „tanodái orvosává" s a természetTajz és a „népszerű orvostan" professzorává. Kinevezését követően a bécsi Allgemeines Krankenhaus Seeburger főorvos vezette nemi betegeket ellátó osztályán van tanulmányúton. Az 1834/35. tanévben megkezdi főiskolai tanári működését. „Beköszöntő beszédét" a pap és az orvos közötti viszonyról tartotta, ennek szövegét azonban eddig nem sikerült fellelnünk. A főiskolán a papnövendékeket és az eljövendő pedagógusokat oktatta a „népszerű orvostanra". Iskolai egészségtan tankönyvet írt az elemi iskolák tanulóinak. Az „Egészségtudomány nemzeti iskolák számára" címet viselő tankönyve 1839-ben
