Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Batári Gyula: Erik Ingman finn orvos látogatása Pesten Bugát Pálnál 1847-ben

Reguiy Antalt találta alkalmasnak. Azonban ez az elképzelése csak halála után, 1872-ben valósulhatott meg. Később az Akadémiát kérte, hogy segítse egy finnországi tanulmányút kivitelezésében, azonban Toldy Ferenc titkár és Széchenyi István másodelnök arról értesítette, hogy „a M. T. Társaság sem jelen, sem legközelebbi jövendőbeni állapotja nem engedi", hogy segélyt adjon, de azt tanácsolták, hogy kérelmével forduljon a Helytartótanácshoz. Bugát 1846 áprilisában utazása tudományos célkitűzéseit tartalmazó kérvénnyel fordult a felettes hatósághoz.

5 Stockholmon át kívánt Helsinkibe utazni. Négy hónapot akart Finnországba tölteni — 1846 júniusától szeptemberig — „különösen eszmecserélés végett a finn nyelvet tudományosan értő férfiakkal tanácskozni". Az utazásra fizetésének előlegezését és némi segélyt kért. A kérelem eljutott egészen a királyig, az utazást végül a bécsi kancellária engedélyezte ugyan, de Bugát feltehetően a pozitív válasz kései érkezése miatt — mivel ősszel nem akart utazni — tervének megvalósításától elállt, illetve későbbi időpontra halasztotta. A terv megvalósítására azonban sohasem került sor. Itt jegyezzük meg, hogy Bugát Pál egy „Finn—magyar hasonlító szótár"-i is készített 1850-ben, ez azonban kéziratban maradt. Bugát a finnországi tervezett utazásának az előkészítése folyamán kerülhetett kapcsolatba doktor Erik Ingman finn egyetemi tanárral. A finn orvos magyarországi utazási szándékáról az Akadémiai Értesítőből szerezhetünk tudomást : „... Ingman orvostudor, ki szakjában szerzendő bővebb tapasztalás végett a kormány költségein utazandik, és e czélból Bécsben is mulatni fog, megígérte Pestet is meglátogatni, hogy közlővel [Bugáttal] a finn és magyar nyelvek érdekében személyes ismeretséget szőjön. Ingman a finn nyelv jártas és buzgó művelője, ki egyéb munkálatokon kívül Anacreont is finnre fordította, kiben tehát közlő óhajtásához képest, derék segédet találandja fel finn stúdiumainak. A társaság örömmel vette ezen értesítést, reményelvén, hogy Bugát Pál közvetítése által ez úton is a nevezetes kérdésre bővebb világ fog hárulni."

6 Gyakorlatilag a legutóbbi időkig ennyi bizonyíték állt rendelkezésre korabeli magyar forrásból a finn orvos magyarországi utazási szándékáról, de ennek tényleges megtörténését csak közvetett és másodlagos forrásokkal lehetett alátámasztani. Ugyanis finn és svéd lexinokban található életrajzok nem közlik azt a körülményt, hogy Ingman járt volna Magyarországon. Szerencsére pesti tartózkodása idején a Suometar című finn nyelvű lapot útilevelekben tájékoztatta élményeiről. Ez a körülmény perdöntőén bizonyítja, hogy Ingman valóban járt Magyarországon, és egyben az is feltételezhető, hogy ő az első finn orvos, aki hazánkba eljutott. Maga Erik Alexander Ingman 1810. február 10-én született Lahteában, Vasa megyében.

7 Középiskolai tanulmányait 1827-ben fejezte be. 1838-ban avatták orvos doktorrá. 1842-ben már a helsinkii egyetem adjunktusa. Orvos doktori értekezését svédül a szifilisz higannyal történő kezeléséről írta — Om behandling af syphilis utan quicksilver 1838.1840-ben sebész és gyógyszerész vizsgát is tesz. Közben Kristiinan város orvosaként is tevékenykedik. Egyes források szerint ő publikálta az első tudományos finn nyelvű orvosi cikket „Ovatko taudit itsenäisiä, eläväsiä olentoja?" címen a „Finska Läkerasällskapets Handlingar" című lap 1849-es éfvolyamában. Közben a helsinkii városi kórház szülészeti osztályának vezetője is lett. Ő az első szülész és gyermekgyógyász professzor a finn fővárosban. Életében számos megtisztelő kitüntetés éri. A finn orvostársaság 5 OL Közokt. Dep. 1846. Fons. 8. pos. 35, 36, 69.^ 6 Kisgyűlés, máj. 31. 1847... Magyar AcadémiaiÉrtesítő. 1847, V, 141—142. 7 Uusi Tietosanakirja. 8. köt. Helsinki. 1962. 463.