Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A Magyarországon hivatalos gyógyszernormatívumok
A Pharmacopoea Austriaca első öt kiadása tekintetében már nem vitás, hogy ezek a magyar patikák számára is kötelező érvényűek voltak, hiszen az erre vonatkozó különböző rendeletek már mind jól ismertek. 10 Az első négy kiadás mind küllemében, mind szerkezete, beosztása tekintetében a Provinciális Gyógyszerkönyv utolsó kiadásával megegyező. Ebből a szempontból csupán az V. kiadás jelentett változást. A Pharmacopoea Austriaco-Provincialis utolsó kiadásához képest a kémiai anyagok és a galenusi készítmények száma emelkedett, a növényi és állati eredetű drogok száma azonban a kontinentális zárlat következtében kb. 1 /3-ával csökkent. Ugyanis a napóleoni háborúkkal kapcsolatos kontinentális zárlat miatt (amelyhez 1808. február 18-tól a Habsburg Birodalom is csatlakozott) a Pharmacopoea Austriaca első két kiadásából elhagyták az egzotikus eredetű gyógyszereket, mivel azok gyakorlatilag beszerezhetetlenekké váltak, ezért hozzáférhetőbb — bár nem mindig bevált — belföldi szerekkel kísérelték meg helyettesíteni azokat. így jó néhány hatástalan vagy nem megbízható hatású szer ismét bevonult a hivatalos gyógyászatba, amelyeket csak a III. kiadás szűrt ki ismét a cikkelyei sorából. így összességében 256 alapanyag és 304 összetett szer lett hivatalos a Pharmacopoea Austriaca I. kiadásában, vagyis végeredményében a Provinciális Gyógyszerkönyv utolsó kiadásához képest mintegy 1 / 4-ével csökkent a hivatalos szerek száma. 11 Az első négy kiadásra még az is jellemző, hogy keveri a folium, herba és frondes fogalmait. Úgyszintén nem tesz különbséget a földalatti növényrészek (radix, rhizoma, bulbus, tuber) között sem. A Pharmacopoea Austriaca-nak az alábbi kiadásai voltak hivatalosak Magyarországon : Kiadás Utánnyomás I. 1812 II. 1814 Bécs 1818, Milánó 1819. III. 1820 IV. 1834 Em. 1836 Add. 1843 V. 1855 Az I. kiadás 1812-ben jelent meg Bécsben. Előszavának keltezése 1812. október 1. Ebben már az új kémiai nómeklatúra alapján képzett nevek főcímként szerepelnek, nemcsak szinonim elnevezésként. Bevezette a reagensek kötelező készletben tartását, amelyek azóta is a gyógyszerkönyveinkben külön felsorolva szerepelnek. Ezzel az eddigi gyakorlatban követett organoleptikus vizsgálatok helyett megvetették az egzakt gyógyszervizsgálatok alapjait. A vizsgálatokkal ugyan az egyes cikkelyek külön nem foglalkoztak, de a korabeli — ekkor már kötelező — egyetemi oktatás alapján a gyógyszerész el tudta végezni a patikában a szükséges vizsgálatokat, az ott kötelezően készletben m Az 1691. (1813. II. 26.) sz., az 5329. (1813. III. 2.) sz., az 1472. (1821. XI. 27.) sz., a 30.895. (1821. XII. 11.) sz. helytartótanácsi rendeletek. " Rádóczv Gyula: A napóleoni háborúk hatása a gyógyszerkincsünkre. Gvógvszerésztörténeti Diáriurn 1975, 1, 54—59.
