Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)
PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Edit—Pisztora Ferenc: Ritkuló és halványuló babonás hiedelmek, valamint széles körben elterjedt technikai ismeretek napjaink psychiátriai kórképeiben
specifikus tudattartalmakra vonatkozó kórrajzgyűjtést. Az általa talált 260 kórtörténetnek kb. a kétharmada tartalmazott a jelenkorra jellegzetes és egyharmada archaikus tematikájú anyagot. Utóbbinak kb. egynegyed része volt szorosabb értelemben folklorisztikai jellegű (vagyis a 260-as anyagra vonatkoztatva kb. 10%.) Összesítve egy másik anyagból származó 7 Monarchia korbeli és 23 jelenkori idevonatkozó kórlapot, érdemes néhány kiugró statisztikai Összefüggésre felhívni a figyelmet, így pl. mindenekelőtt szembeötlő, hogy a 30 betegből 20 a nő és 10 a férfi. Ez az arány megfelel a folklorisztika azon ismert tételének, mely szerint a babonás hiedelmek főleg a falusi nők körében gyakoriak. A foglalkozás szerinti megoszlás a következő volt: Háztartásbeli és eltartott összesen 17, munkás 6, mezőgazdasági dolgozó 3, értelmiségi 2, alkalmazott 2. A beteg születés- és lakóhelyét tekintve a jelenkori Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden járása képviselve van, leggyakrabban az edelényi és sátoraljaújhelyi járások (5-5 beteg révén). Figyelemre méltó továbbá, hogy a betegek közül 22 kisebb falvakból, 5 kisvárosból vagy nagyobb községből és 2 nagyobb városból származik. Statisztikailag lényegében ugyanezt találtuk a lakóhelyre vonatkozóan is. Megjegyzendő továbbá, hogy anyagunkban 15 olyan személyt találtunk, akiknél megegyezett a születés- és a lakóhely, s ennek alapján a rurális mentalitás autentikus megtestesítőinek tekinthetők. Fenti statisztikák önmagukért beszélnek : vagyis a folklorisztikus témák a psychiátriai tünetekben éppúgy, mint a normál populáció viszonylatában túlsúllyal nőknél, főképpen kisebb falvak lakóinál jelentkeznek, közülük is elsősorban az életüket vidéken és egy helységben eltöltőknél. Összefoglalva az elmondottakat, mégegyszer kiemelnénk, hogy a mindennapi psychiátriai gyakorlatban fontos differenciálni elsősorban azt, hogy a beteg által előadott babonás tartalom csupán folklorisztikai jellegű-e, avagy pedig valamely folklorisztikus elem psychopathológiailag kóros feldolgozásáról van-e szó? Másodszor a therápia szempontjából is jelentős eldöntenünk azt, hogy provokatív, preformatív vagy pathoplasztikus stb. szereppel bír-e az adott kórképben a babonás hiedelem? S végül harmadszor a mentalhygiénés preventió szempontjából sem érdektelen odafigyelni egy adott régión belül a népi hiedelemvilágnak a psychopathológiában játszott szerepére, mert a kultúrszínvonal célzott adekvát emelésével a provokatív és preformatív hatások nagy része kiküszöbölhető lenne. IRODALOM 1. Agresti, E.: Studio delle varianti cliniche dei terni e dei contenuti deliranti in epoche diverse. Confronto dei vari tipi di delirio a distanza di circa un secolo. — Rivista di Patológia nervosa e mentale, Vol. LXXX, Firenze, 1959, 845—865. 2. Bustamante, J. A.: El delirio de influencia. — In: Temas de Psiquiatria, Tomo I. Academia de Ciencias de Cuba. La Habana, 1973, 103—111. 3. Bustamante, J. A.: Los factores culturales en los cuadros esquinofrenicos. — In: Temas de Psiquiatria, Tomo I. Academia de Ciencias de Cuba. La Habana, 1973, 117—126. 4. Hörcsik E.— Pisztora F.—Gál P. : Archaikus tudat, folklorisztikus téveseszmék Északkelet-Magyarországon tegnap és ma. —• A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Tiszántúli Tagozatának 1978. évi, Debrecenben tartott tudományos ülésén, júl. 2-án elhangzott előadás kézirata. 5. Közművelődési Adatgyűjtemény. —• Statisztikai Időszaki Közlemények 288. kötet. Központi Statisztikai Hivatal Kiadása. Budapest, 1973, 77—328.
