Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Pisztora Ferenc: A schizophrenia és a paranoid kórformák gyógyítási kísérletei a Monarchia korabeli Magyarország különféle psychiátriai intézményeiben

kor morphium bór alá való fecskendezését ajánlja. Salgó J. 1899-ben a vesanusoknál fellépő egyes tünetek, mint pl. nagyobb fokú izgalmak csökkentésére szintén a brómkészítményeket és az altatók legnagyobb részét, az álmatlanság megszüntetésére a sedatívumokat és hypnoticumokat tartja jónak. A „heveny halhtcinatoros zavartságnál" (vagyis a Meynert-féle amentiánál) — ahol is a nagy izgalom miatt a kimerülés veszélye fenyeget — sulfonállal kombinált brómkészítményeket, s hosszabb tartamú meleg (25—28 °C) fürdőket propagál fektetéssel egybekötve. Leghatásosabbnak azonban hyoscinum hydrochloricum oldatból 1 milligrammnyi befecskendezését mondja, melyet követően „8—20 perc múlva a tombolók is elnyugszanak 8—8 órán át, s közben megetethetök. "

o0 Lechner K. 1902-ben tartott előadásában kifejti, hogy ,,. . . a gyógyszerek adagolásától, a hírhedt vegyi kényszertől sem szabad visszariadnunk, ha általa a beteg érdekeit védjük meg. . . s bár az altatószerek adását minimumra szorítjuk, azokat egészen mégsem nélkülözhetjük... Elkülönítés, narcoticum, — ma divatos fürdők és pakolások — megszorítottál! jó, ha alkalmaztatnak. .. Életmentő hatással van olykor a normal sóoldatnak nagyobb mennyiségben a bőr alá fecskendezése, kimerült, éhező, deliriumos, stuporosus és katatóniás betegeknél"

01 Oláh G. ugyancsak 1902-ben ad hangot azon véleményének, mely szerint ,,. . . talán az epilepsziás és myxoedémás elmezavar gyógyszerelő therápiáját, valamint a sós infúziók gyógyhatását kivéve, alig történt oly tanulmány, mely egy psychotikus folyamat és egy gyógyszeres beavatkozás lényeg szerinti vonatkozásainak exact kísérleti alapokra való fektetését tűzte volna ki feladatul."

32 Ugyancsak ő 1903-ban a hyoscin kiváló nyugtató hatását emeli ki: „Nagyobb fokú zavargó motorikus nyugtalanság esetére kitűnő szerrel bírunk a Landenburg által a 80-as években felfedezett hyoscinben. Frappáns csillapító hatásánál fogva a magángyakorlatban megbecsülhetetlen. Ha orvost dühöngő elmebeteghez hívnak, vagy ha ilyet kell intézetbe szállítania, sohasem hagyja otthon hyoscinoldatát és Pravaz fecskendőjét. V

2 milligramm hyoscinum hydrochloricum az agitációnak rögtöni lelohadását és mély álmot eredményez."

3

'

3 Továbbá, a súlyosabb emotiv psychosisok talaján keletkező paranoiák esetében a sejthető vagy más előhírnökeiben jelentkező visszaesés atropinnal vagy brómmal való visszafojtása inkább csak kísérletnek tekinthető"

0

^ A hallucinációk és illúziók orvoslásával kapcsolatban megjegyzi, hogy „Tömegesebb hallucinációk esetében, még ha nincs is nagyobb fokú nyugtalanság jelen, a beteget ágyban tartjuk, azon suppositió alapján, hogy ahol az agykéreg megbetegedése ilyen eklatáns módon nyilvánul meg, ott az agyvelőnek pihenésre van szüksége. Álmatlanság esetén, mely a természet restitua ló törekvésének a legnagyobb akadálya, mielőtt hypnotikumokhoz nyúlnánk természetes eszközöket kísérlünk meg. Sok esetben jónak bizonyulnak a protrahált fürdők pl. délután 3 órától 8-ig, azután vacsora egy pohár sörrel és 9 órára a hálószoba lehűtése az éjjeli nyugalomra. A zavartalan csendet éjjelre mindenképpen biztosítani kell. . . Arra nézve u.i. hogy a hypnotikumok miként befolyásolják a hallucinációkat és illúziókat, elegendő kísérletek még nem állnak rendelkezésre."^ 50 Salgó J.:\. m., 308. Äl Lechner K.: i. m,, 108. 52 Oláh G.: Az elmebetegkezelés újabb elvei. In: Az 1902. évi Második Elmeorvosi Értekezlet Munkálatai. Budapest, 1903. 125. :

'

3 Oláh G. : i. m., 48. " Oláh G.: i. m., 71. H Oláh G.: i. m., 153.