Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Miczbán Izabella: A sejtkép személetének alakulása a XX. században (magyar és angol nyelven)

a tekintélyes információtömegnek a feldolgozását végzi a komputer az elektronikus digitális számítógépek elve alapján [20]. A feldolgozás tehát nem az emberi vizuális perceptio szerint történik, tehát nem egy kondicionálható, analóg számítógépről van szó, ahonnan az információt a memóriából asszociatíve lehet lehívni. A komputer az elektronikus számítógépek elve alapján működik, az információt a beprogramozott memóriából címzetten kell előhívni. A programozás döntő jelentőségű, hiszen éppen ennek inadaequat volta okozta részben a Cytoanalyzer bukását. A programozás szervezőjének nagy tárgyi tudással és jártassággal kell rendelkeznie. A programok összeállítása, kidolgozása, fenntartása számos részfolyamatot igényel. Többek közt kiterjed az adatok gyűjtésére, a mikroszkópos kontrollra, a klasszifikáció szabályainak fenntartására, revideálására, szükség szerinti korszerűsítésére. A központi citokibernetikai laboratóriumokban folyik a digitalizált, azaz digitálissá tett sejtképek tárolása, szükség szerinti forgalomba hozatala is. A programozáshoz szükséges algoritmus kidolgozása, vagyis a folyamat elemi műveletekre való felbontása, amelynek során a sok lépésből álló eljárásnál félreérthetetlen egyértelműséggel van megadva, hogy lépésről-lépésre mi a teendő — ennek az algoritmusnak a kidolgozása a matematikus feladata. Tehát az elektromérnök, a fizikus-optikus, a morfológus és a matematikus nem csupán egyszerű kollaborációjára, hanem magasan qualifikált, koordinált együttműködésére van szükség. A digitalizált sejtképanalízis még a kezdet kezdetén áll. Eddigi néhány konkrét eredménye, amiről beszámoltak, hogy pl. az ismert onkocytodiagnosztikai paraméterek (pl. hyperchromasia) numerikus értelmet kaptak. Különböző funkcionális állapotban lévő sejtek hagyományos mikroszkópos vizsgálattal nem mutattak különbséget, ugyanezen sejtek digitalizált sejtképének matematikai elemzése a magstruktúrában szignifikáns különbségeket mutatott [1, 2, 23]. E megfigyelések, kísérletek, kutatások nincsenek lezárva. Végleges ítéletet mondani róluk egyelőre nem lehet. Azt a reményt kelthetik azonban, hogy a számítógépes sejtképanalízis esetleg fényt vethet a struktúra és a funkció mélyebb törvényszerűségeire. Rövid áttekintésünk a sejtkép szemléletének alakulásáról a Nissl-féle aequivalens képtől a citokibernetika algoritmusáig vezetett. Az absztrakció során a sejtkép veszített eredeti szemléletességéből. Az absztrakció azonban nem veti, nem vetheti el a mikroszkópos képet. Hiszen szervesen összefügg a mikroszkópos képpel, belőle alakult, tulajdonképpeni célja, hogy az absztrakció a szemléletes kép tulajdonságainak megalapozottabb értékeléséhez, magyarázatához vezessen. Hogy ez mennyiben fog megvalósulni, arra a jövő ad választ. A különböző szakmák magasszínvonalú együttműködésének szükségessége az interdiszciplináris elv újabb, hangsúlyozoítabb érvényrejutásával egy átfogóbb, integratív tudományos szemlélet reményét keltheti. IRODALOM 1. Bartels P. H., Bahr G. F., Wayburn S. J., Olson G. B., Taylor J., Wied G. L.: Evaluation of Correlational Information in Digitized Cell Images. Jour, of Histochemistry and Cytochemistry 1974, 22, 69—79. 2. Bartels P. H., Wied G. L. : Computer Analysis and Biochemical Interpretation of Microscopic Images: Current Problems and Future Directions. Proceedings of the IEEE 1977, 65, 252—262.