Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)
ADATTÁR - Sasvári László: „Görög" kegyeleti szokások Észak- és Kelet-Magyarországon
hagyása azért következett be, hogy ezzel is hangsúlyozzák az ortodoxoktól való különbséget. A másik szokás finomított formában olykor még él: a pap kezében levő keresztet csókolják meg. A Borsod megyei Vizsolyban nemrég vizsgálták a halottetetés szokását. A római katolikus lakosság körében még előfordul, hogy visznek ételeket a sírokra. Az idősebbek visszaemlékezéseiből arra lehet következtetni, hogy valamikor a görög katolikusok körében is szokásban volt. 27 Elmaradását csak azzal tudjuk magyarázni, hogy a görög katolikus vallás bizonyos tekintetben liberális, feloldja a merevnek tűnő szokásokat, mint az előbbiek esetében is történhetett. Természetesen nem minden esetre érvényes ez, mert tudunk arról, hogy az Erdélyből származó görög katolikusok körében még Budapesten is előfordul a pomána, amikor paoszt visznek a temetőbe. 28 Végső soron azonban a felszabadulás óta bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások következtében — ahogyan egyes adatainkból (Homrogd, Tokaj, Nyíregyháza) is látjuk — e szokások lassan tovatűnnek, vagy átadják a helyüket újabbaknak. Újabb adataink szerint az egyik fővárosi görög katolikus templomban is tartottak az 1977—78-as évek folyamán halotti megemlékezéseket kaláccsal, melyet a szertartás végén felszeleteltek és a résztvevőknek kiosztottak. A halotti kalács (paosz) elhelyezésére egy, a templom közepén felálított asztalka szolgált. Ez az asztal — funkcióját vesztve — még ma is szerepel a legtöbb helyen, még ott is ahol a paosz szerepét már az emlékezet sem őrizte meg. A nép a hosszabb emlékszertartást (parasztáz) asztalos pannachida néven is emlegetik. (Az asztal a ráhelyezett kereszttel, gyertyákkal jelképes értelmet nyert: oltár, ravatal.) L. SASVÁRI, M.A., Dr. phil. head of department Semmelweis Medical Historical Library Budapest, Török u. 12, Hungary, H-1023 Juhász Ágnes: A halottetetés szokása Vizsolyban. Herman Ottó Múzeum Közleményei. 15. köt. Miskolc, 1976. 75—6. Köszönetünket fejezzük ki adatközlőinknek, akiket azonban nem említünk név szerint kérésüknek megfelelően. Ukrán vidékeken a halotti megemlékezésekre hozott ételek (kalács, bab stb.) neve prinosz, az ukrán prinoszty 'hozott' szóból (Szilvay Konstantin közlése).
