Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)
ADATTÁR - Sasvári László: „Görög" kegyeleti szokások Észak- és Kelet-Magyarországon
nek fia Nagy Gergely". Miért visel egy lengyelországi család magyar nevet? Mert e családnevüket már a magyar környezet adhatta. Figyelemre méltó nevek még: „Lengyel szűts Lengyelországbúi" és az „Orosz kerékjártó". A példákat még folytathatnánk, melyek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az összeírtak jó része etnikumilag nem magyar a neve ellenére! A különböző nemzetiségi etnikumok körében igen hamar bekövetkezett az asszimiláció. Ez úgy is történhetett, hogy a csoportok között a magyar nyelv bizonyult a legalkalmasabbnak a közös érintkezésre. Nézzünk egy példát az asszimilációs folyamatra: Ajak község Kis-Ajak (másként Tótvég) nevű részének fatemploma 1653-ban épült. Egy 1720-as kimutatás szerint Kis-Ajak lakossága orosz, 1770-ben még a prédikáció nyelve orosz, de Vályi András 1796-ban a lakosságot már magyarnak mondja. 16 Egyébként 1770 körül már több szomszédos faluban magyar a prédikáció nyelve. 17 A korai asszimiláció ellenére — ahogyan azt idősebb adatközlőinktől tudjuk — a szláv nyelvű istentisztelet tovább élt sok helyen a XX. század elejéig. Az 1912-ben magyar jelleggel megalakult hajdúdorogi egyházmegyében — mai területét tekintve — a hivatalos statisztika szerint a következő helyeken voltak még nemzetiségiek: Budapest: a hívek száma 9428 fő, 10% szláv (rutén, szerb, lengyel, bolgár), 10% román. A kőbányai kápolában (Kápolna tér) még szláv nyelvű szertartások voltak. Nyíregyháza: a hívek száma 4378 fő, 20% „rutheno-slovenica". Komlóska (Zemplén megye): a mintegy 600 hivő szláv ajkú. Végardó (Zemplén megye): a 621 hivő 20%-a rutén. Pocsaj (Bihar megye): a hívek száma 1461 fő, 80% román. Nagyléta (Bihar megye): 1620 hivő — ebből kb. 200 a volt orosz templomhoz tartozik — 60% román. Bagamér (Bihar megye): 486 hivő, 32% román. 18 Volt számos olyan közösség, mely 1912-ben nem tartozott a hajdúdorogi püspök irányítása alá, de napjainkban már igen: Ilyen Beda, ahol a román elem 100%-os, vagy több szláv ajkú Miskolc környéki községről is tudunk (Múcsony, Rakaca stb.) Adatközlőink szerint például Nyíradonyban — amelynél a statisztika nem is említ nemzetiségi elemet — még az 1940-es években is beszéltek románul. Nem hallgathatjuk el az olyan adatokat sem, melyek különböző felekezetközi kapcsolatokra mutatnak. Ilyenek is segítették az asszimilációt és a szokások terjedését. A tokajhegyaljai Tolcsván az volt a szokás, hogy a lakosok a házukhoz legközelebb eső templomba jártak, a felekezeti hovatartozásra nem tekintve. Hasonló adatokkal más községekből is rendelkezünk (Újfehértó, Tokaj), s ennek többek esetében az lett az eredménye, hogy végérvényesen a görög katolikus közösséghez csatlakoztak (Balsa, Bodrogkeresztúr, Hajdúdorog) vagy fordítva. A szokások terjedésére jó példa, hogy Nyírvasváriban előfordult a reformátusok körében: a görög katolikus templomból a temetéshez elkérték a lobogókat. Tudunk reformátusok között dívó máriapócsi búcsújárásról. A keveredéseket segítették a vegyesházasságok is. 16 Kiss L. i. m. 12—3. 17 Paládi i. m. 335. 18 Schematismus venerabilis cleri dioecesi graeci rit. cath. hajditdorogensi ad annum Domini 1918. Nyíregyháza, é. n. 66, 104, 141, 147 és 84, 82, 73.
