Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Raics Jenő: Tauffer Vilmos mint szülészeti miniszteri biztos

Szabályrendelet írja elő, hogy legalább 800 lakos esetén bábát kell tartani a községben, éspedig ha oklevelest nem kapnak, akkor Il.-rendűt. Két, közel 2 km-re levő község közös bábát, ún. körbábát köteles tartani, ha lakosai száma együttesen nem haladja meg az 1600 főt. Indokolt esetben 3 község is alkalmazhat közös bábát. Ilyen községekben a községnek kell gondoskodni a bábák részére fuvarról. Ez az intézkedés nagyon sokat segített a kis községek helyzetén (1908. XXXVIII. t.c.). A bábák ismereteinek felújítása, bővítése érdekében öt évenként továbbképzésen kell résztvenni (hatósági és magánbába egyaránt), és utána vizsgát tenni. A tanfolyam ideje 3 hét, de ha a bába nem dolgozott és újra gyakorlatot kíván kezdeni, 6 hetes ismétlő tanfolyam sikeres elvégzése után kaphat csak működési engedélyt. A működő bábák számát csak egy kis kerülővel lehetett befolyásolni. Még a Rendtartás életbelépte előtt, 1908-ban hozott XXXVIII. t.c. 7. §-a lehetővé tette, hogy azt a bábát, aki hivatását elhanyagolja vagy szakszerűtlenül végzi, továbbképző tanfolyamra lehessen küldeni, és ha nem felel meg azután sem, kényszeríteni lehessen munkája beszüntetésére. Ezt a rendelkezést az 1929. XXX. t.c. 76. §-a megerősíti. (A szülészkerület vezetőinek alaposan ismerni kellett a törvényeket és paragrafusokat, hogy a hatóságoknál kiharcolhassák javaslataik teljesítését.) Revízió alá kell venni a bábák dotálását, a hatósági bábák havi fizetését, és a magánbábák részére megállapítani az egyszeri szülés díját 8 napos látogatással. Elsőrendű népszaporodási érdek fűződik a bábák rendezett anyagi helyzetéhez. A Rendtartás életbelépésével a megalakuló szülészkerületek első teendője a kerület szülészeti és bábaviszonyainak felmérése, egyidejűleg a bábák értelmi vizsgáinak megtartása hatósági orvosok jelenlétében. Szakmai és értelmi képességük alapján a bábákat három, A, B, C osztályba sorolták. Az A osztályba kerültek, akik bába oklevelüket 5 éven belül szerezték, munkájukat hibátlanul el tudják látni és értelmi képességük megfelelő; ezek egyelőre nem mennek továbbképzésre. A B csoportba sorolt okleveles bábák tudása csökkent, de jó egészségi állapotban vannak, szellemi alkalmasságuk alapján továbbképzéssel jól használható bábák lesznek. A C osztályba kerülnek az elaggott, büntetett és cédulás bábák, működésre alkalmatlanok. Ezeket továbbképzésre nem hívják, a gyakorlatból mielőbb kivonandók. Érdekes, de egyben megdöbbentő képet mutatott a megjelent bábák egy része, mintha gyermek-meséskönyvből léptek volna ki. Emlékezetes kép Szabolcs-Szatmár megye kisvárdai járási seregszemléről : belép a tanácsterembe egy földet seprő fekete ruhás, hajlotthátú, botra támaszkodó, sántikáló idős nő, fekete kendője erősen arcába húzva, aki kérdéseimre elmondja, hogy ha szüléshez hívják, megkérdezi, milyen italról gondoskodtak, ha nem tetszik az elkészített ital, mást rendel. Mi az első ténykedése a szülőnőhöz érkezéskor? Elmondja, behozatja a háznál levő legnagyobb, lehetőleg rozsdás kulcsot, zsírt hozzá, azzal bekeni és bevezeti a hüvelybe, hogy megnyissa a szülés útját. Elmondja még, hogy kétszer végez hüvelyi belsővizsgálatot, burokrepedés előtt és után, ahogy a könyvben elő van írva, de hogy mit kellene tapintania és hogy hallgat szívhangot, azt hogyan értékeli, zavaros válaszokat ad. Igaza volt Tauffemek, az ilyen bábáknak — és nem kevésnek — köszönhető, hogy a gyermekágyi láz oly sok áldozatot szed. Kiderült a feltáró munkából, hogy a hüvelyi belső vizsgálat több megbetegedést okoz, mint a fertőzés szempontjából legveszélyesebb méhűri lepényleválasztás (1902 tavasza). Ilyen viszonyokat látva, felmerül a kérdés: miért kellett 1891-től 40 évig várni a Rendtartás bevezetésével? Válasz: az illetékes államférfiak nemtörődömsége és lelkiismeretlensége miatt !