Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

FOLYÓIRATOKBÓL - Medizinhistorisches Journal, 1978, No. 1—4, (Némethy Ferenc)

novics Szuvalov (1727—1797), Erzsébet cárnő (ur. 1741—1762) kamarása, a moszkvai egyetem alapításának leg­hatékonyabb szorgalmazója. A 13 pontba foglalt levél Lomonoszovnak azon kis­számú írásai közé tartozik, amelyekben kifejezetten egészségügyi kérdéseket tár­gyal. 1. Helyteleníti gyermekkorú férfiak­nak jóval idősebb nőkkel kötött házas­ságát. (Ilyesmi gazdasági okokból elég gyakran fordult elő.) Nézete szerint a nő legfeljebb két évvel lehet idősebb urá­nál, a férfi viszont akár 15 évvel is idősebb lehet feleségénél. — 2. A kény­szerházasságok megakadályozásáért a lelkészeket kívánja felelőssé tenni. — 3. Az elözvegyülés után kívánatosnak tartja a 4. házasság engedélyezését is, az addig megengedett hárommal szem­ben. — 4. Szerzetesi életet ne engedé­lyezzenek 45 éven aluli nőnek és 50 éven aluli férfinak. — 5. A házassági akadá­lyok elhárítása csökkenteni fogja a törvénytelen és elhagyott gyermekek számát, akik részére viszont nevelő­otthonokat kell létesíteni. A gyermek­gyilkosságok megelőzésére is szüksége­sek a lelencházak. — 6. A bábák teendői­ről, a szülésről és a csecsemőgondozásról népszerűsítő könyvekben kell felvilá­gosítani a lakosságot. — 7. Kötelezni kell a papságot, hogy télen a keresztelés­hez meleg vizet használjon. — 8. A böj­tök és az ünnepek ésszerűbb időzítésével egészségesebb életritmust kell kialakítani, amely megóvja a lakosságot egyrészt a tobzódástól, másrészt a henyéléstől. A húsvét ünnepét Péter-Pál napjához kívánja kötni. (A részegek akkor nem fagynának meg és nem szakadnának jégbe útközben.) — 9. Több orvos kell a városokba és a hadseregbe. Az Orosz­országban működő külföldiek ellen­súlyozására orosz orvosokat és gyógy­szerészeket kell képezni, külföldi egye­temeken is. (Moszkvában 1764-ben in­dult meg az oktatás az orvosi fakultá­son.) — 10. A járványok, tűzvészek, vízbefúlás és fagyhalál ellen szervezetten kell védekezni. (Érdekes, hogy az éh­halált nem említi, pedig a 18. sz.-ban 34 katasztrofálisan rossz termésű év volt Oroszországban.) — 11. A civakodásból és rablótámadásból eredő haláleseteknek közigazgatási és rendőri intézkedésekkel kell elejüket venni. (Birtokhatárok pon­tos kijelölése, a településeknek fallal vagy palánkkal való bekerítése, az éjszakai szállóvendégek bejelentése, a nyomra­vezetőknek jutalom kitűzése.) — 12. A szomszédos országokkal határos tarto­mányok földesúri terhein és katonaállí­tási kötelezettségein enyhíteni kell, mert különben megszökik a lakosság. — 13. Kedvezni kell az idegen országokból betelepedni szándékozóknak. Lomono­szov a javasolt intézkedések hatására évi félmillió lélekszámnövekedéssel számolt, s ennek megfelelően remélte, hogy a 20 évenként megtartott népszámlálások során 10 milliós szaporulat mutatkozik majd a népességben. (Az 1744—45. évi népszámlálás szerint Oroszország lakos­sága — a lengyel, a finn és a Kaukázuson túli tartományok leszámításával) — 18,2 millió, 1763-ban 23,2 millió volt.) J. Stahnke a szövegkiadás apparátu­sában és egy külön tanulmányban (Zur Charakterisierung des Briefes. 50—77. p.) a levél minden egyes pontját mélyre­ható történelmi és társadalmi elemzések­kel egészíti ki. Johann Sámuel Schröter (1735—1808), a weimari hercegséghez tartozó Butt­städt luteránus püspöke, a 18. század szenvedélyes gyűjtői közé tartozott. A ha­lála után árverésre bocsátott ásvány- és kagylógyűjteményének (mint akkor mondták: természetrajzi kabinetjének) további változatos sorsát kíséri nyomon Herbert Frieß (Die Sammlungen des gelehrten Superintendenten Johann Sa­muel Schröter. 78—92. p.). Helmut Mathy tanulmánya (Neue Quellen zur Biographie des Mainzer Anatomen Franz Georg Ittner und seiner

Next

/
Thumbnails
Contents