Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

FOLYÓIRATOKBÓL - Curare, 1978, No. 1—2, 1979, No. 1—2. (Grynaeus Tamás)

családi kapcsolataitól. Evvel szembeállítja a természeti népek gyógyító rendszereit, melyek az összefüggések-kapcsolatok megbomlott rendjét akarja helyreállítani: ilymódon biztosítva a beteg biztonságérzetét. Ebben fontos szerepe van a nagy empathiával rendelkező és a családi-törzsi-mágikus-mitikus stb. kapcsolatrendszereket jól ismerő gyógyítóembereknek. Schwarz, Rainer: Kulturwandel, ( Wieder-) Anpassungsfähigkeit und psychische Störung am Beispiel von Patienten der Grossen Kabylei (Nordalgerien) (50—56. p.). A mostoha természeti és gazdasági viszonyok, a relatíve nagy népsűrűség keltette fokozott biztonságigényt a hagyományos, szigorú családszerkezet (patrilinearis nagycsalád) kielégíti, a családtagok szerepétfeladatait pontosan meghatározza; kohézióját a közös családi tulajdon, a közös étkezések, a lakóház elrendezése és az igénybevehető szankciók (örökségből kitagadás családból kitaszítás) biztosítják. A hagyományozott életrend és magatartás-módok (történetek, legendák stb.), konvenciók miatt az egyéniség szerepe jóval kisebb a nagycsaládéval szemben: az egyén csak a nagycsalád része. Ha tehát szakít vele, vagy a család széthullik: ez az „Existenzbedrohung", ill. „Existenzverlust" állapotát jelenti. A szabadságharc és függetlenné válás óta a népességszám gyorsan emelkedett, munkanélküliség, kivándorlás jelentkezett. A kötelező arab nyelvű iskolázás (a kabylok berber nyelvűek, ez tehát a francia mellett még egy újabb idegen nyelv elsajátítását jelentette) lehetőség arra, hogy a lányok is szakmát szerezzenek, valamint a hírközlés gyors elterjedése, mind a nagycsaládi keretek széttörését siettették — azonban új normákat, mintákat nem adtak. Ennek tünete a fiataloknál szaporodó identitás-zavarok (növekvő számú öngyilkosság, kriminalitás), a psychikus betegek iránti tolerancia csökkent (zömük koldussá, csavargóvá lett a kitaszítás következtében). Akut paranoid reakciók is halmozottan fordulnak elő, ezeket intenzív effektív reakciók, téveszmék, pszichomotoros nyugtalanság és a reakció gyors lezajlása jellemzik. Ez utóbbit példán mutatja be: a családfő a szabadságharcban meghalt, a sorban következő legidősebb férfi kivándorolt, a 18 éves fiúnak hirtelen kellett átvennie a családfő-szerepet, s ebben családja nem támogatta kellőképpen (sőt bírálták, szerepe jogosságát kétségbevonták). A nagyobb autonómiát kívánó helyzet és szerep félelmet, majd a segítség elmaradása — projektív mechanizmusra hajlamos egyénnél — paranoid reakciót váltott ki. Vol. 2. No. 2. Sich, Dorothea: Naeng: Begegung mit einer Volkskrankheit in der modernen, frauenärztlichen Sprechstunde in Korea (87—96. p.). A kultúra-váltás idején a sok száz vagy több ezer éves orvosi hagyományokkal rendelkező népeknél jól megfigyelhető a (modern) orvos és betege közötti „kommunikációs zavar". A beteg kognitív rendszere az egész szocio-kulturális „környezet" része. Az ilyen népi kórformák (Volkskrankheit; nem azonos a népbetegséggel) Rubel meghatározása szerint olyan syndromák, melyek egy bizonyos kultúrához tartozó népességnél fordulnak elő; kultúrájuk ismeri okát, diagnosisát, megelőzését, lefolyását és gyógymódját, viszont a nyugati orvoslás nem érti meg. E felismerések segítették a szerzőt abban, hogy közel évtizedes dél-koreai nőorvosi működése után megértse a gyakran előforduló naeng betegség lényegét. Ez csak látszólag azonos a (fehér) hüvelyfolyással, valójában ilyenkor a népi felfogás szerint — a kínai orvoslásból már jól ismert — jin és jang (hideg, ill. meleg) egyensúlya bomlik meg (pl. hideg vízben mosdás, mosás, hideg szél, vékony