Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

FOLYÓIRATOKBÓL - Curare, 1978, No. 1—2, 1979, No. 1—2. (Grynaeus Tamás)

helyben vannak. Extrasensorialis perceptióval magyarázza ezek metafizikai jellegű gyógyításait: „közönséges halandóknak — legtöbbünk ilyen — az ilyen metafizikai jelenségek mágiának tűnnek". Ezekkel együtt különböző arányban állati és növényi eredetű szereket is használnak, többféle formában, de csak per os. Dieck, A. 18. sz.-i írásos és 20. sz.-i németországi adatok alapján összezúzott nyers (édes-) káposzta vörösborral elegyített levének szülést elősegítő (vagy abortust előidéző) hatásáról ír Kohlkraut und Wein, ein die Entbindung förderndes Hausmittel c. cikkében (48—50. p.). Vol. 1. No. 2. A szám bevezetőjét a szakma két „nagy öregje", Scarpa, Antonio (Ethnoiatrics: from Ethnopsychonosography to Ethnopsychotherapy, 68—69. p.) és Devereux, George (Mytho-Diagnosis: a Teething-ring for Curare, 70—72. p.) írták. Mindketten az ethnopsychiatriaitranskulturalis psychiatriai vizsgálatok fontosságát és a „Curare" ilyen jellegű profilját hangsúlyozzák. (Normalitás és deviancia kérdése, a „normális" kritériuma, „standardja". Scarpa a jelenségek, Devereux a mítoszok vizsgálata felől közelíti meg a kérdést.) Haaf, Ernst: Heilende Kirchen in Ghana (73—84. p.). 1862-től, de főként az ország függetlenné válása (1957) után számos, a missziós egyházaktól függetlenné vált keresztény egyház alakult. Ghana fővárosában, Accrában 100, vidéken 200 körül lehet a számuk. Céljuk: az afrikai gondolkodásmódnak megfelelő bibliamagyarázat és sajátos istentiszteleti forma kialakítása. Vezetőik erős, autoritárius személyiségek, akik a biblia tanítását végző konzekvenciáig alkalmazni, komolyan venni akarják (éppen ezt hiányolják a missziós ill. a történelmi egyházakban). Istentiszteleteikben (több órás szertartások!) kézrátétellel, exorcismusokkal, szentelt vízzel és olajjal meghintés-megkenés útján gyógyítanak. A szertartásban a kyriének, glóriának, benedictusnak megfelelő liturgikus részeken kívül helyet kapnak az énekek, zene (hagyományos és modern hangszerekkel), tánc — olykor extasisig —, egyéni hitvallás (saját gyógyulásukról) és prédikáció (többnyire Krisztus valamelyik gyógyításáról). A betegségek okát Isten és ember közötti viszony megromlásában látják, céljuk ennek rendezése. Ezért a hagyományos és tudományos orvosló módszereket egyaránt tudatosan elvetik. Velimirovic, Helga és Boris: The Role ofTtraditional Birth Attendants in Health Services (85—96. p.). A fejlődő országok súlyos egészségügyi, ezen belül szülészeti-gyermekgondozási gondjain már 1935-től próbáltak segíteni (Guatemala). Különösképpen jelentős volt 1952—55ben a WHO szervezésében a hagyományos bábák (traditional birth attendants = TBA) képzésének megindítása arra a — hosszúnak tekintett —• átmeneti időre, amíg elegendő számú képzett bába és gyermekgondozó(nő) áll rendelkezésükre. Nem minden állam fogadta el ezt a módszert, vélvén: megerősíti a primitív-tradicionális tendenciákat, gyengíti az egészségügyi személyzet hatékonyságát és jövedelmét; de megalapozatlan optimizmusból és nemzeti büszkeségből sem. A másik oldal érvei: a hagyományos bábák az adott közösség megbecsült tagjai, helyben laknak (ez a hatalmas távolságok miatt nem lebecsülendő előny), azonos nyelv, világkép, orvosló felfogás és rokoni kapcsolatok kötik össze őket. Mexicóban pl. 40 000 TBA-t képeztek ki, s a szerzők egy több évvel később végzett vizsgálata igazolta, hogy ezek — bár hiányos —• tudása lényegesen magasabb volt, mint a nem képzetteké. A szerkesztőség ezután közli az egészségügyi alapellátás (Primary Health Care) nemzetközi konferenciája (1978.