Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Wissenschaft im Mittelalter. Ausstellung von Handschriften und Inkunabeln der österreichischen Nationalbibliothek Prunksaal, 1975 (Kapronczay Katalin)

5. Összefoglalás: a gyógyszer eredete; első előfordulása a gyógyszerkönyvekben, taxákban, leltárakban; tulajdonságai; összetétele; osztályozása. Wietschoreck vizsgálati eredményei között három UV-spektrum diagramja is megtalálható. Mindkét mű bőséges irodalomjegyzéket tartalmaz. Kár, hogy Wietschoreck vaskos kötetéhez nem készült tárgymutató. Grabarits István Wissenschaft im Mittelalter. Ausstellung von Handschriften und Inkunabeln der österreichischen Nationalbibliothek Prunksaal, 1975. Graz, Akademische Druck und Verlagsanstalt, 1980. 309 p. Abb. 32. A kiadvány alapja az az 1975-ben rendezett kiállítás, amely az Osztrák Nemzeti Könyvtár kézirat- és ősnyomtatvány-gyűjteményét volt hivatott bemutatni. A kiállítás — és a kötet — szerkesztése a középkor tudományfelosztása szerint alakult. Kiindulópont a hét szabad művészet, vagyis a grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia és zene, ehhez csatlakozott még a jog, az orvostudomány és a teológia. A szerkesztők enciklopédia címszó alá vették a tudomány egészét átfogni kívánó általános munkákat. Az összeállítás három személy feldolgozó munkájának eredménye. Otto Mazal tárta fel az enciklopédia, grammatika, retorika, jogtudomány, geometria, aritmetika, természettudományok és geográfia tárgykörbe tartozó kéziratokat és inkunábulumokat, Eva Irblich a dialektika-filozófiát, asztronómiát, zenét és orvostudományt, Németh István a teológia szakot foglalta össze. A tulajdonképpeni könyvkatalógust egy igen alapos tudománytörténeti tanulmány előzi meg — Otto Mazal tollából — Tudomány a középkorban címmel. A fentiekben említett tudományok alakulását a középkorban, az e tárgykörökben írt jelentős műveket és szerzőiket ismerteti meg. Mindehhez a középkor fontos szellemi áramlatainak, filozófiai irányzatainak és a folyamatosan létrejövő egyetemek bemutatása szolgáltat hátteret. Leszűkítve a témát a minket elsődlegesen érdeklő orvostudományra, egyik legfontosabb jellemzőként az ókori görög hagyományok áplását és az igen nagy hatást gyakorló arab medicinát emeli ki (Rhases, Avicenna, Abulkasim, Avensoar, Averroes, Moses Maimonides stb.). E hagyományok alapján bontakozott ki először az ún. kolostori orvostudomány, majd a XI—XIII. sz. folyamán a skolasztika. A tudományok valódi virágkoráról csak a XIV—XV. században beállt változások után beszélhetünk. Áttérve a kéziratok, könyvek egyedi leírására, elmondhatjuk, hogy az igen alapos, mindenre kiterjedő. Hasonló — bár nem olyan részletes — feltárás, mint A régi magyarországi nyomtatványok 1473—1600. c. (Bp. Akadémiai K. 1971.) magyar kiadvány. A dokumentum egyedi jellemzőin kívül — méret mm-ben, kötés, betűtípus, illusztráció, előző tulajdonosai — röviden ismertetik a mű tartalmát, a tudományágban elfoglalt szerepét, röviden bemutatják a szerzőt is. Szerencsés megoldás, hogy minden egyes példány leírása után közlik a feldolgozó munka során használt irodalmat. A 25 egységből álló orvosi anyag egy része ijeves ókori szerző munkája •— Hippokratész, Galenus, Celsus, Dioszkoridész, Cassiodorus —, a másik csoport az arab