Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Howells, J. G.: World History of Psychiatry (Szlatky Mária)

írásainak gyűjteményes kiadását az 1973-ban elhunyt szerző már nem érhette meg. A cégek neve szerint betűrendbe szedett cikkeket G. Griffenhagen gyógyszerésztörténész és filatelista megemlékező és elemző előszava vezeti be. A cikkek tartalmazzák a bélyegek aprólékos leírását, a vállalkozások történetét, valamint a termékek — gyógyszerek és nostrumok — részletes leírását. A bőségesen illusztrált, adatokban gazdag írásokat anekdotikus hangvétel teszi olvasmányossá .A kötet végén gondosan összeállított mutatókat találunk: a cikkek bibliográfiája, a cég- és személynevek mutatója, a termékek mutatója, a bélyegek Scott-féle katalógusszáma segítik a tájékozódást. Bánóczy Erika Howells, John G.: World History of Psychiatry London, Bailliere Tindall, 1975. 770 p. 1975-ben, Londonban, a Bailliere Tindall kiadó gondozásában egy igen jelentős orvostörténeti szakmunka látott napvilágot „World History of Psychiatry" címen. Igényes kísérlet ez a mű arra, hogy egy kötetben összefoglalja a pszichiátria történetét és fejlődését az egész világon, a kezdetektől napjainkig. A könyv erényei és hibái egyaránt a túl magasra tűzött célból következnek. Legfőbb erénye, hogy végül is sikerül általános képet adnia egy tudományág kialakulásáról, eltérő, illetve megegyező fejlődési sajátságairól a világ különböző részein. Hibája, hogy mindezt változó színvonalon, egyenlőtlenül, aránytalanságokkal terhelten oldja meg. A kötetet John G. Howells, szakirodalmi munkásságából jól ismert angol pszichiáter szerkesztette. 29, különböző szerzőktől származó fejezetből áll a könyv, melyet egy — a kiadó által írt — bevezető fejezet (VII—XIX. pp.), majd név- és tárgymutató foglal egységbe. A könyv felépítésében, a fejezetek egymásutánjában geográfiai elv érvényesül. Az első fejezet az ókori görög és római pszichiátriával foglalkozik, ezt követik az egyes nyugat-európai országoknak (Olaszország, Spanyolország és Portugália, Franciaország, Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia, Skandinávia és Finnország, Svájc, Németország és Ausztria), majd a közép- és kelet-európai és egyes ázsiai országoknak (Magyarország, Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Törökország) szentelt fejezetek. Ezt követően Kanada, az Egyesült Államok és Latin-Amerika pszichiátriájának történetével foglalkozik egy-egy fejezet, majd a „Nyugat-indiai szigetek, Izrael és a zsidók, az arab országok, Közép- és NyugatAfrika, Dél-Afrika, India, Thaiföld, Távol-Kelet, Ausztrália és Új-Zéland" fejezetcímek alatt a jelzett földrajzi egységekre vonatkozóan ismerkedünk meg a pszichiátria történetével. E következetesen végigvitt földrajzi szempontú feldolgozás lehetővé teszi, hogy a Föld területének mintegy 90%-áról szó essék a műben. Ám igen nehéz feladat a geográfiai és a történeti elv összehangolása. Az egyes fejezeteken belül szigorú időrend érvényesül, amint ezt — a nyilván előzetes szempontként megadott — azonos alcímek is jól mutatják. Nehezen lehet azonban egységes időrendben tárgyalni oly eltérő történeti fejlődésű országokat mint például Kína és Csehszlovákia, vagy India és Kanada stb. Mást jelentenek a „kezdetek", a „középkor" stb. itt és ott. Ugyanakkor viszont a nagyjából azonos fejlődésvonalú, azonos gyökerekből táplálkozó (nyugat-európai) országoknál a mai földrajzi-politikai egységeknek megfelelő merev