Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

ADATTÁR - Kapronczay Károly: Markusovkszy Lajos utolsó levele Fodor Józsefhez

az ottani kartársak gondozásának. Nejének aggodalmai a legmagasabb fokot érték el, s az otthontól távollét még súlyosabbá tette szorongását. Április 14-én vettem a táviratot, hogy haladéktalanul utazzam Markusovszky kórágyához. Másnap reggel érkeztem oda... A javulás rövid volt és állapota 19-én súlyosabbra vált: április 21-én reggeli három órakor megszűnt élni". Korányi visszaemlékezése szerint a Fodor Józsefnek írott levél még Markusovszky állapotának április első felében tapasztalt első hanyatlása előtt született, és a rendelkezésünkre álló adatok szerint feltehetően utolsó levelének számít. Egyben bizonyítékul is szolgál arra, hogy Markusovszky magas kora és súlyos betegsége ellenére élete utolsó percéig foglalkozott a magyar orvosi közélet ügyeivel, s amint Markusovszky soraiból is kitűnik, az iskolaegészségügy és az iskolaorvosi tanfolyam kérdéseivel. MARKUSOVSZKY LAJOS LEVELE FODOR JÓZSEFHEZ (Abbázia, Villa Bellevue, 1893. Április 4.) Igen tisztelt tanár úr reményben kívánom hogy a húsvéti ünnepeket kellemesen töltötték. Mi szép időjárás mellett jól voltunk. Mi jót, örvendetest tud, a jelenben vagy a jövendő időben, adja kérem tudtunkra. Hogy sikerültek a közegészségi előadások — Bőke tanár

5 megtartotta valahára a magáét ? Sajnos, írja az államtitkár csak f hó közepén fogja tartani.

6 Nekem mindinkább úgy látszik hogy egyesületünk szép hasznos jövője lehet, sőt nagy hatás köre is a hazai, az iskolai, a községi élet reformja körül. Én ezt természetesen látni nem fogom, nem csak szemen fényének hanyatlása miatt, hanem e törekvésnek talán még is lehetek még tanúja pár napig. Szívélyes üdvözlettel híve Markusovszky Lajos K. KAPRONCZAY, M. A., Dr. phil. Head of Department of the Semmelweis Medical Historical Museum, Library and Archives, Secretary of the Hungarian Society for the History of Medicine Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Budapest, Apród u. 1/3, Hungary, H-1013 5 Bőke Gyula (1832—1918) a fülészet hazai úttörője. 1862-től a Rókus Kórház főorvosa, 1868-ban magántanári képesítést szerzett, majd 1879-től címzetes, 1902—1910 között (nyugalomba vonulásáig) rendkívüli tanár a budapesti orvosi karon. Az Országos Közegészségi Egyesület egyik alapítója, később az iskolaorvosi tanfolyamok állandó előadója. Markusovszky levelében erre utal. 6 Az Országos Közegészségügyi Egyesület 1891. március 5-én tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy Iskolaegészségügyi Bizottságot állít fel, amelynek élére Berzeviczy Albert (1853—1936) kultuszminisztériumi államtitkárt (1887—1894) választotta. Az előbbi bizottság feladata lett, hogy a OKE részéről ajánlásokat dolgozzon ki az iskolai megterhelés, a testgyakorlás bevezetése, valamint a szegénysorsú gyermekek állami segélyezésére vonatkozóan. Az előbbi tárgykörből 1893. február 17-én, március 27-én és május 11-én előadássorozatot tartottak, amelyen foglalkoztak az iskolaegészségügy és az egészségtan oktatásának kérdéseivel. 1893. május 10-én Berzeviczy Albert is tartott előadást az iskolaegészségügy fejlesztésének lehetőségeiről, az iskolaorvosi tanfolyam szükségességéről. Markusovszky Lajos levelében erre célzott.