Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Kapronczay Károly: Adatok a prágai egyetem magyar orvosi vonatkozásaihoz

ADATOK A PRÁGAI EGYETEM MAGYAR ORVOSI VONATKOZÁSAIHOZ (1348 — 1850) KAPRONCZAY KÁROLY A z 1348-ban alapított prágai egyetem egyik képzőhelyévé vált a középkori magyar értelmiségnek, amit az első évtizedekben főleg a földrajzi közelség befolyásolt.

1 Természetesen Prága — később Bécs és Krakkó — mellett nem vesztették el jelentőségüket a magas színvonalú itáliai egyetemek sem. A hallgatók többsége Prágában, Bécsben és Krakkóban végezte előtanulmányait, majd okleveleiket Itáliában szerezték. A prágai egyetem magyar látogatottságát a XIV. század utolsó harmadától jelentősen befolyásolta a közelebbi bécsi és krakkói egyetem működése, bár 1348—1367 között sem volt a magyarok részvétele jelentős arányú. A Prágában beiratkozott magyar hallgatók többsége az alsó karnak számító bölcsészeti tanfolyamot látogatta, elsősorban a magasabb tanulmányokra és az önálló tanításra feljogosító magister artium képesítést akarták megszerezni. Prágában a magyarok a csehekkel és a morvákkal együtt alkottak közös egyetemi natiót, amelynek évkönyvei az 1367/68. tanévtől maradtak meg. A Natio Bohemica évkönyvébe főleg az egyetemi fokozatot elnyert hallgatókat jegyezték be. Ebből megállapítható, hogy a XIV. században Prágában 65 magyar szerzett egyetemi fokozatot (1367/78: 14; 1378/88: 33; 1388/98: 18), majd 1420-ig további 97 (26 jogász, 9 teológus és 1 orvos) személy. Feltehetően — a képesítést nem nyertekkel együtt — a magyarok száma az előbbi adatok négy-ötszöröse lehetett.

2 A huszitizmus ideje alatt az egyetem első virágkora lezárult, az egyetem a vallási és nemzeti küzdelmek színterévé vált. Nemzeti szempontból lényeges a huszitizmus, hiszen ezen keresztül érvényesült először a nemzeti öntudat. Ennek egyik jele, hogy 1490-ben a négy egyetemi nemzet (a szász, a bajor, a lengyel és a cseh) szavazati jogát megváltoztatták: az egyetemi tanácsban a cseh három, a többi összesen egy szavazattal rendelkezett. Tiltakozásul a szászok, a bajorok és a lengyelek — hallgatók és tanárok egyaránt — elhagyták a prágai egyetemet, így az valóban nemzeti egyetemmé vált. Az idegenek távozása után a karok tevékenysége jelentősen visszaesett, 1 Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Bp. 1881.; Bonis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 114—120.; Bonis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Bp. 1972. ; Barta István : L'Université Charles de Prague et la Hongrie. Revue d'Histoire Comparée. 1948. XXVI. Année No. 2. 212—231. ; Cténio Université Karlove. (Szerk.: Jan Havranek) Praha, 1976. 2 Barta István: i. m., Vaclava, Hana: Pocet graduovanych a negraduovanych studentu na prazské artistické fakulté v letech 1367—1398 a jejich rozdéleni podle púvodu do univerzitnich národú. Acta Universitatis Carolina. (História Universitatis Carolinae Pragensis). 1977. Tom. XVII. Fase. 1. 7—32.