Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Huszár György: Az önéletrajzok mint fogorvostörténelmünk forrásai

FÖLDVÁRI IMRE (1894—1976) Földvári Imre közel három évtizeden át fogtechnikus volt. Elmúlt már 40 éves, amikor orvosi oklevelet nyert. Önéletrajza „Emlékek és tapasztalatok" címmel a Fogtechnikai Szemle 1968—69. évfolyamában 57 oldalnyi terjedelemben, 13 részletbenjelent meg [20]. 12 részletben ismerteti fogtechnikusi, katonai és sportolói élményeit és csak a 13. részletben ír orvostanhallgatói emlékeiről és fogorvosi munkásságáról. Sokat foglalkozik Schmidt Gyula fogtechnikus mesterrel, a Németországból hazánkba került kitűnő szakemberrel, akitől a fogtechnikát tanulta. Részletesen leírja kalandos katonai élményeit az első világháború folyamán. Helyet kap az önéletrajzban sporttevékenysége is. Lelkes labdarúgó volt, fiatal korában a Nemzeti Sport Klub (NSC) csapatában játszott. Orvosi oklevelének megszerzése után, Salamon Henriknek — aki szintén mint fogtechnikus kezdte meg pályáját — ajánlására kerül a budapesti Stomatologiai Klinikára. 1935—1968-ig a budapesti Stomatologiai (Fogászati), illetve Fogpótlástani Klinikán működött, mint egyetemi docens és az odontotechnológia előadója. Nem említi önéletrajzában, hogy odontotechnikai monográfia [18] szerzője, négy kiadást megért fogpótlástani tankönyv [19] társszerzője, hazánkban úttörő jelentőségű középértékű artikulátor (fogsorgép) szerkesztője és az orvostudományok kanditátusa. Nyilván érezte, hogy önéletrajza hiányos, mert ezt írja : „Az olvasóknak bizonyára feltűnt, hogy életpályámnak azt a részét emeltem ki, amely a fogtechnikus szakma kereteihez fűződik. írás közben, persze többször éreztem csábítást arra, hogy a kettősséget, a fogtechnikus és fogorvos gondolatait és felfogását, együttműködését és együttesen vállalt felelősségét a tapasztalatok tükrében megvilágítsam. Csupán egy mondatban foglalom össze az orvos-fogorvosi pályámon kezdettől fogva vallott és később mind jobban megerősödő felfogásomat : fogtechnikus mesterségemet a későbbi fogorvosi, prot etikai gyakorlati tevékenységemhez, sőt még a tanári, oktatói és tudományos munkámhoz is szükséges előtanulmánynak tekintem. ' ' BENCZE LAJOS (1895—1979) Bencze Lajos önéletrajza [8] szerint Nagykanizsán született. 1914-ben kezdte meg Budapesten orvosi tanulmányait, de az első világháború alatt katonai szolgálata miatt azt többször megszakítani kényszerült. Politikai okokból a háború után Bécsben folytatja tanulmányait és ott nyer 1922-ben orvosi oklevelet. Öt éven át a bécsi Fogászati Klinikán dolgozik, szövettani vizsgálatokkal foglalkozik. Leírja a gyökércement és dentin közötti, róla elnevezett Bencze-réteget [7]. 1938-ban, Ausztria megszállása után Bencze távozni kényszerül Bécsből. Londonban honosítják oklevelét és ott magángyakorlatot kezd. A londoni „szabad magyarok szövetségében" szoros kapcsolatba kerül Károlyi Mihállyal és feleségével, Hatvány Lajossal, Ignotus Pállal és több, ott tevékenykedő, kiemelkedő személyiséggel. A pszichoanalizis után igen érdeklődő Bencze már Bécsben megismerkedik Freuddal, többször jár a bécsi berggassei lakásán és a kapcsolat Londonban is folytatódott. Erről így ír: ,,1938 áprilisában Freud is Londonba érkezett, életének utolsó félévében ott élt, és dacára annak, hogy testileg a kiújult rákbetegsége miatt rettenetesen sokat szenvedett, szellemileg még képes volt az utolsó könyvén (»Mózes és a monotheizmus«) dolgozni