Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
TANULMÁNYOK - Huszár György: Az önéletrajzok mint fogorvostörténelmünk forrásai
édesatyámtól — hogy változtassak pályámon. így aztán — előzetes kurzusok után — 1898-ban beléptem a fogászati klinikára, előbb, mint díjas gyakornok, majd később mint díjas tanársegéd s ezzel megkezdődött most már speciális munkálkodásom." MADZSAR JÓZSEF (1876—1941) Madzsar József, a magyar munkásmozgalom nagy alakja, pályáját mint fogorvos kezdte meg. 1899—1905 között Arkövy Fogászati klinikáján dolgozik, 22 fogászati tárgyú közleménye jelent meg, egyik úttörője a hazai fogászati röntgenológiának és mint fogorvosi szaklap szerkesztő is működött [10, 29, 34, 35, 63]. Kárpáti Endre jóvoltából betekintést nyerhettem Madzsar 1920-ban írott önéletrajzi vázlatába [41], amely jobbára társadalomegészségügyi munkásságát taglalja. Fogászati vonatkozású adat kevés benne. Idézem: „öt évig tanársegéd voltam, majd magángyakorlatot folytattam. 1911-ben abba' hagytam a nagyon jövedelmező magánorvosi gyakorlatomat és elfogadtam a Székesfőváros által felajánlott főkönyvtárosi állást." Megemlítem, hogy Madzsar Ady Endre fogait is kezelte. Ady 1910-és 191 l-ben leveleiben [33] többször említi Madzsart, mint fogorvosát. Miután Madzsar felhagyott a magángyakorlattal, a rosszfogazatú Ady más fogorvost kényszerült keresni [31]. MORELLI GUSZTÁV (1879—1960) Moreili Gusztáv c. egyetemi rk. tanár orvosi pályafutását Korányi Frigyes belklinikáján kezdte, az első világháború alatt mozgó fogorvosi rendelőt vezet. Ezeket a rendelőket Dobó Dezső főtörzsorvos javaslatára állították fel. Csak 1919-ben kerül a Budapesti Stomatologiai Klinikára, kezdeményezője, vezetője a száj- és fogágybetegségekkel foglalkozó kis részlegnek, a „szájosztály"-nak, amely alapja lett a budapesti Szájsebészeti és Fogászati Klinika mai szájbeteg osztályának. A világszerte használatos caries-index gondolata tőle ered, a rágónyomásra vonatkozó vizsgálatait ma is idézik [30]. Idős korában fogorvostörténelemmel is szívesen foglalkozott, a magyar fogászat külföldi kapcsolatairól [45], Árkövyxől [47] és Salamonról [46] írt. Ez utóbbi két közleményében is sok finom megfigyelést közöl kortársairól és a múltban használt fogászati módszerekről. Önéletrajza a Fogorvosi Szemlében 1954-ben jelent meg [48]. Értékes önéletrajzi adatokat tartalmaznak 12 oldalnyi „Feljegyzései" [44] a Magyar Fogorvosok Egyesületében 1919—1944 között betöltött szerepéről. Ugyanis Moreili az Egyesület hivatalos lapjának, a Fogorvosi Szemlének 1925—1932 között szerkesztője, 1932— 1945 között az Egyesület elnöke, majd tb. elnöke volt. Moreili a századforduló idején Arkövy klinikáján tanult fogászatot. így ír erről : „Fogászati kurzusra jártam és a konzerváló terem egy piros bársonnyal bevont kurblis székén dolgoztam, utcai ruhában, saját eszközeimmel. Arkövy mindennap este végignézte a kurzisták munkáját. Fekete bársony kabátban, az előkelő fogorvosok munkaruhájában volt és a cipője sarkán a lovastisztek szokása szerint gombban végződő kis sarkantyút viselt." A fogászati érzéstelenítés hazai fejlődésének szakaszaira is utal önéletrajzában és orvostörténelmi tárgyú közleményeiben. 1900-ban, mint medikus, Arkövy hallgatója volt. Az egyetemi előadáson bemutatták a foghúzást is. Ezt így írja le :
