Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Huszár György: Az önéletrajzok mint fogorvostörténelmünk forrásai

emlékszem Gratz Gusztávra, aki akkor a Pester Lloyd munkatársa, Szladics Károlyra, aki fiatalsága dacára már jogásztekintély volt, Vámbéry Rusztemre, aki nemcsak az apai nimbusz révén, hanem a saját tehetségénél fogva is már tudós volt, Somló Bódogra, aki már dolgozott nagy büntetőjogi munkáján és végül két nagyon szerény, szelídlelkű tudós emberre: Szabó Ervinre és Jászi Viktorra, Jászi Oszkár bátyjára, aki akkor már debreceni jogakadémiai professzor volt. . . Az idő kereke fordult: ama férfiak közül az egyik a mai magyar consolidate államférfia és volt külügyminisztere, egy másik a budapesti egyetem jogi facultásának dísze, egy harmadik a kommün népbiztosa lett. A tudós és szelídlelkű Szabó Ervin, meg Jászi Viktor már régen a föld alatt pihen. Madzsart elsodorták a politika hullámai. És maga az estély hőse: Jászi Oszkár ? Ment és megy a maga útján, amelyen én nem követhetem. De a régi, 1902-es Jászi Oszkárra szeretettel emlékszem azért, mert jónak és szépnek találta a Stomatologiai Közlönyt, sőt az 1918-i Jászi Oszkárra is, akinek jórészben köszönheti a mai stomatologia, hogy az általunk kívánt helyes mederbe terelődött.'''' Salamon önéletrajzának megjelenése után még két évtizeden át élt és ez idő alatti irodalmi-tudományos tevékenysége messze meghaladta a megelőző, bár ugyancsak termékeny időszakát. DALNOKY VIKTOR (1866—1955) Dalnoky Viktor fogorvos, operaénekes és operaházi főrendező volt. Sokáig habozott, hogy melyik hivatást válassza, végül mindkettőt párhuzamosan és sikerrel művelte. A zene szeretetét a szülői házból hozta magával, édesapja Dalnoky Béni a múlt század második felében nagynevű tenorista. Dalnoky Viktor jókedélyű, vidám ember volt, akinek tréfáiról gyakran írt a korabeli sajtó. A Magyar Fogorvosok Lapjában 1932-ben „Szép emlékek, nagyon szép időkbőV [13] és 1939-ben „Látogatás a jubiláló Dalnoky Viktornál, az örökké jókedvű és örökifjú operaénekes fogorvosnál" c. cikkek érdekes önéletrajzi részleteket tartalmaznak. Mint fiatal fogorvos lovag Günther bécsi udvari fogorvos asszisztense volt, és az udvar számos előkelőségét, így Jozefa főhercegnőt, Károly király anyját, Erzsébet főhercegnőt, József nádor leszármazottját, Stefániát, Rudolf trónörökös özvegyét és Don Carlos spanyol trónkövetelőt is kezelte. Erzsébet királynő kezelésekor is közreműködött. Ezt így írja le: „Erzsébet királyné részére a lainzi kastélyban [Günther] egy egész fogorvosi műtermet rendezett be. Egy reggel üzen az asszisztens kisasszonynak, hogy ne jöjjön be, mert 9 órára kimegyünk Lainzba, az udvari kocsi érte jön és ott találkozunk. A kisasszony nem tudott hová lenni izgalmában, felvette a legszebb ruháját és teleöntötte magát parfömmel. A szerencsétlen nem tudta, hogy Erzsébet királyné nem tűrt semmi illatszert. Kérte is Günthert, hogy távolítsa el. Szegény erre elkezdett hofgemäss curukkolni, és háttal nekiment egy spanyolfalnak. Azt feldöntötte, ijedtében belebotlott és hanyattesett. Oly komikus látványt nyújtott az istenadta, hogy Erzsébet királyné hangos kacajra fakadt. De jóságosan meg is nyugtatta a halálravált leányt: »Macht nichts mein Kind, macht nichts!« Ferenczy Ida a királyné felolvasónője és bizalmasa boldogan mondta nekünk, hogy a királynét évek óta most látta újra nevetni." DOBÓ DEZSŐ (1871—1963) Dobó Dezső hivatásos honvédorvos, a Tanácsköztársaság alatt a Budapesti 1. sz. Hadikórház parancsnoka volt. Mint I. oszt. főtörzs orvos (orvosezredes) vonult