Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Lippay János Posoni-Kertjének (1664—1667) orvos-botanikai vonatkozásai

fejtegetik. A szakkönyvek ezen hiányát s az ebből fakadó kényszer-enciklopédizmust Mátyus Ó és új diaeteticaja V. könyve bevezetőjében tételesen is megfogalmazza. A Posoni Kert hasznos gazdasági-kertészeti ismeretei mellett éppen ezek a kitérői adnak magyarázatot arra, hogy a mű miért volt a korban szokatlanul népszerű. A nemesi udvarházakban a kalendáriumok, csíziók mellett szinte a leggyakrabban föllelhető könyv a Posoni Kert volt. A korból fennmaradt könyvleltárak arról tanúskodnak, hogy még a német és latin nyelvű gyűjteményekben is, az egy-két előforduló magyar nyelvű könyv között, Calepinus és Szenczi Molnár Albert szótára mellett legtöbbször Melius vagy Beythe és Lippay munkája szerepelt. Kiragadott példaként idézzük Serédi Benedek kolozsvári polgár könyvtárának leltárát 1678-ból, amely ,,két fejér parasztláda" könyvet említ — 60 kötetet —, melyek közt a vallásos tárgyú műveken kívül két kalendráiumot, Melius Herbáriumát és Lippay Posoni Kertjét találhatjuk meg.

14 Takáts Sándor így ír erről: „Lippay könyve országos hatást keltett s rövid idő alatt magyar kertgazdáink bibliájává lett. Ha lapozgatjuk a XVII. század hetvenes éveiben készült leltárakat és összeírásokat, a Posoni Kert című munkát még olyan nemeseknél is megtaláljuk, akiknek ezen kívül egyéb könyvük nem volt."

lD A MŰ FELÉPÍTÉSE, SZERKEZETE A Posoni Kert három könyvből áll; I. könyve, a Virágos-Kert Nagyszombatban 1664-ben, II. könyve, a Veteményes Kert Bécsben 1664-ben, a III., a Gyümölcsös Kert pedig 1667-ben ugyanott jelent meg. A három könyv összesen 46 részből (I. könyv 1—16. rész, II. könyv 1—14. rész, III. könyv 1—16. rész) tevődik össze. A művet Lippay György esztergomi érsekhez intézett öt oldalas „Ajánló Levél" és „Az Kegyes Olvasóhoz" intézett nyolc oldalas előszó vezeti be. Eredetileg a két rész a II. könyvet előzte meg (a facsimile kiadásban azonban értelemszerűen került az első könyv elé).

16 A III. könyv már Lippay János halála után jelent meg 1667-ben. Címlapján szerepel, hogy néhai Lippay György érsek költségén adták ki. E könyvet ugyancsak „A Kegyes Olvasóhoz" intézett rövid előszó vezeti be, melyet tartalomjegyzék követ. A könyv végén „Könyvnek befejezése" címmel rövid utószót is találunk. Ez utóbbit minden bizonnyal Lippay György írta. Keltezése „Poson, Mind-Szent napján, 1666." Abban viszont téved Szabó Károly, hogy az előszót Lippay Györgynek tulajdonítja. Ezt nem ő, hanem a nyomdász, a bécsi Cosmerovius Máté írta, amint a szövegből kiderül 1667-ben. Tudjuk, hogy Lippay György is meghalt 1666-ban, a címlapon is úgy szerepel, mint néhai.

17 Az első kiadást szép rézmetszetek díszítették. A teljes művet másodszor Streibig János Gergely adta ki. Ezt a kiadást Weszprémi is megemlíti: „újra kiadták Győrött 14 Magyar Könyvszemle 1879. évf. 15 Takáts Sándor i. m. 421. 16 Lippay János: Posoni Kert. Budapest, Akadémia, 1965. — A jelen dolgozathoz mindvégig e hasonmás kiadást használtam. 17 Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. 1. köt. Bp. 1879. 439. p. 1054. ssz.