Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Sasvári László: Emlékek és adatok az ingyenorvosok tiszteletére a magyarországi orthodoxok és görög katolikusok köréből

szó, a kereszt pedig a vértanúságuk jele. A kápolna búcsúünnepe november 1. (Ónaptár szerint november 14-re esik.) Véleményünk szerint az ábrázoltak Arábiai Kozma és Dámján, mert a közösen tartott láda ikertestvér voltukra utalhat. A kápolna búcsúünnepét napjainkban már nem tartják meg.

9 Az ingyenorvosok kultuszának az ápolásáról tanúskodik a Tolna megyei Grábóc község szerb monostorának Kozma és Dámján ikonja. A XIX. század elejéről való festmény a két szentet fekete ruhában s fehér karingben, kezükben rekeszes ladikéval ábrázolja

10 (1. ábra). Agrábóci monostor, bár a szakirodalom nem igen foglalkozott eddig jelentőségével, a budai (szentendrei) szerb püspökség területén élő, a dunántúli szerbség egyik kulturális központja volt. Egykori könyvtárának állományát ma a szentendrei püspöki könyvtárban őrzik, s mint azt néhai Huzsvik György könyvtáros közléséből tudjuk, a könyvek között számos XVIII. századi, Halléban nyomott példány is található. Baranya megyéből származik az a XVIII. századi rézmetszet, mely az ortodoxia szentjeit ábrázolja 9 jelenetben. Az utolsóban (fentről lefelé) valószínűleg Kozma és Dámján látható.

11 Ez az összeállítás alkotójának vagy megrendelőjének a célja szerint bizonnyal oktató jellegű, de egyben mutatja, hogy a szerb egyház pártfogolta, fontosnak tartotta Kozma és Dámján tiszteletét. A magyarországi görög katolikusok körében élt Kozma és Damján-kultuszra utal Genthon István adaléka a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mogyoróska templomával kapcsolatosan: „Szt. Dómján oltár festett stipese a régi gör. kat. fatemplomból".

12 Egy, a mogyoróskai parókia történetét feldolgozó cikkben pedig azt olvashatjuk: „Van viszont a templomnak valószínű a leégett templomból átmentett, két, műértéknek számító, turisták százai által lefényképezett ikontartó faoltára, rajtuk Szent Kozma és Dámján ingyenorvosok kb. 250 éves ikonjával".

13 A mogyoróskai parókia keletkezési ideje bizonytalan. Egy régi harang feliratán 162l-es évszám szerepelt. Természetesen így az alapítás időpontját még a görög katolikussá válás, az 1646-os ungvári unió előtti, ortodox időkbe kell helyeznünk! Mogyoróska első temploma egy régi anyakönyvi bejegyzés szerint Kozma és Dámján tiszteletére volt szentelve. A második templom szintén fatemplom volt, mint az első. Építési ideje ennek is bizonytalan. 1774-ben és a következő években is a templomi számadásokban Péter-Pál napjára nagyobb adományozások vannak bejegyezve. Ebből arra lehet következtetni, hogy a második templom védszentjei már a főapostolok voltak. A múlt században épült — ma is álló — kőtemplom búcsúnapja is Péter-Pál, azaz június 29-e.

14 Mi lehetett a védszent megváltozásának az oka? Adatok híján csak feltételezésekre vagyunk utalva. Lehet, hogy a július 1-i Kozma és Dámján nap megülése átcsúszott 9 Bajront Sándor esperes (Lórév), ráckevei adminisztrátor levélbeli közlése. 10 Iparművészeti Múzeum 186. 11 Néprajzi Múzeum, a népi vallásosság tárgyai gyűjtemény, száma: 70.158.12. 12 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 2. Bp., 1961. 198. 13 Petrasevits Dénes : A mogyoróskai görög katolikus parókia monográfiája II. Katolikus Szó 1974. aug. 4. 14 Petrássy Konstantin: Parókiáink történetéből. Mogyoróska. Görög Katholikus Hírlap 3 (1905). 9. 4—5.