Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: Az orvosi gyakorlat és a gyógyítószentek ikonográfiája a XIII—XIV. századi magyarországi falfestészetben

szállása a gazdasági épületekkel a külső udvarra eshetett.

60 A templom északi falának nyugati felén az 1300—1350 között festett Szent Antal-legenda jelenetei láthatók (135X408 cm): Szt. Pál és Antal találkozása, megkísértése az ördög és a nő képében, Antalt az ördög elhagyja.

69 Az utóbbi jelenetet úgy is értelmezhetjük, hogy a szentet egész életén át kísértő ördög végülis feladva a harcot, távozik. Remete Szt. Antalt ugyanis mestere halottas ágyán ábrázolta, mögötte a kolostor-templommal és oldalt a távozó ördöggel. E falfestmény-sorozaton Szt. Antal az antonita rend ruházatát viseli: fehér alsó ruha, fekete — itt sötétbe hajló kékesszürke — csuklyás köpennyel. E korai ábrázoláson és mivel jelenetekről van szó, még nem találkozunk attribútumaival, amelyek csak a XV. századi képeken tűnnek fel. Remete Szt. Antalt Tau-kereszttel és csengővel ábrázolták, lábai alatt a földből fakadó lángokkal és mellette disznóval. Az egyiptomi eredetű Tau-kereszt származására utalt, antalkereszt néven megszentelve járványok „ 9. ábra Az antonita-rend XV. századi címere a szepesdaróci (Dravce) templom egyik kórusülésén (Kőszeghy Elemér rajza után) bőrbetegségek, kígyómarás ellen is viselték. Gyakran a szent botja végére került a nagy T betűhöz hasonló jel, vízszintes ágán két csengővel, vagy a ruhája szélére, a bal vállra. A lángokat sokszor egy térdeplő, lábnélküli nyomorék helyettesítette, akinek bal keze lángot vetett. Egy ilyen régi fametszeten a háttérben Tau-kereszttel jelölt 68 Kőszeghy E.: Die Denkmäler der Antoniter in Drautz (Zips). Késmárk, 1930. 12. G9 Radocsay D.: Falképek i. in. 168. V. ö.: Vida Mária i. m. (12. lábj.)