Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
ADATTÁR - Szállási Árpád: Egy kolera-kiadvány 1831-ből
történet magántanára Szeged egyetemén, eredeti források alapján feldolgozta Orczy kolerakörzetének, azon belül hangsúlyozottan Csanád vármegyének a koleratörténetét. Sajnos Bálint Nagy korán meghalt, így egy igen ígéretes pályafutás szakadt meg. Művét szakmailag a kor legkiválóbb orvostörténésze, Magyary-Kossa Gyula ellenőrizte, ő írt hozzá elismerő előszót. A monográfia címe: A kolerajárványok Csanád vármegyében (Makó, 1928), amely közel 120 oldalnyi terjedelmű, s talán nem érdektelen kiegészíteni egy korabeli kolerakiadvánnyal, az összképbe illesztve. Tudtunkkal még publikálatlan, ezért a „Hirdetés"-t kívánatos közölni. Lenhossék Mihály országos főorvos a királyi helytartótanács nevében „Rövid Oktatás"-t adott ki 1831. július 10-i dátummal, ennek lapján készült a Hanák Főorvoséjúlius 19-én, távolról sem szószerinti másolatban, a Forgó főorvosé július 6-án, amely az allopathák és homoeopathák therápiás nézeteit is szembesíti, okos óvatossággal. Orczy orvosi tanácsadója Bálint Nagy szerint Bittner Imre (később Kéry Bittner) volt. A kiadvány 1831. szept. 5-i, tehát elég kései keltezésű, ami azt jelenti, hogy a járvány is később jutott el a Maros—Tisza háromszögbe. A szöveg igen szakszerű, a lényeget plakátszerűen egy oldalra jól összesűrítette. Legfontosabbak : az elkülönítés és a klórvizes lemosások (1. és a 3. pontban), avagy a temetés módja: a hullát tilos háton vinni, a szállítókocsira „senki se üllyőn fel; — d lovakat is gyalog hajtani tanácsosabb", a kísérők legalább 25—30 lépésnyire menjenek a kocsitól, a sírgödörhöz csak a lebocsájtáshoz szükséges emberek merészkedjenek. A járványcédula szakszerű megfogalmazása mindenképp orvosi végzettséget feltételez, kizárt dolog, hogy báró Orczy írta volna. Az alapos Bálint Nagy szerint viszont igen hiú és nehéz ember volt. Megkockáztatjuk a feltevést, hogy ha orvos szövegezte, feltehetőleg a közvetlen beosztottja, Bittner Imre lehetett. A kéziratbeli fogalmazványt Bálint Nagy nem találta meg, monográfiájából ez az egészségügyi röpcédula is hiányzik, tehát nem ismerhette. Különben nem hagyta volna ki. A megfogalmazó kiléte csak feltételezés, a kolerakiadvány viszont, amint a melléklet bizonyítja, cáfolhatatlan (és eddig még publikálatlan) tény. Ismertetését ez utóbbi indokolja. IRODALOM Linzbauer X. F.; Codex Sanitario-Medicinalis Hungáriáé (torn. III. Buda, 1861.) Halász Gejza: A Budapesten uralgott :i járványos betegségek történelme különös tekintettel a cholerára. (Bpest., 1879.) Rigler Gusztáv: A magyar orvosok véleménye és gyógyításmódja az 1831.-i (első) cholera alkalmával. (Bpest., 1911.) Bálint Nagy István: A kolerajárványok Csanád vármegyében. (Makó, 1928.) Gortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. (Bp. 1953.) Á. SZÁLLÁSI, Dr. med. District Doctor Esztergom, POB 101, Hungary, H-2500
