Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szilvágyi Irén: Fejér megye közegészségügyének története 1865—1903 között

járvány továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Segítséget nyújtottak a kolera elleni harchoz a községi elöljáróságok is.

62 Fejér megye a fertőtlenítés gyorsabb elvégzése céljából 1898-ban 34 Fabriczius-féle fertőtlenítőgép beszerzését határozta el. Ebből egy fertőtlenítőgépet már beállítottak a vásárlás évében.

03 A megye alispánja elrendelte, hogy 1899-re minden községi és körorvos egy-egy fertőtlenítőgépet kapjon.

64 Újabb gondot jelentett az, hogy az 1900-as évben nagy erővel lépett fel a diftéria, amely a vármegye 57 községében 223 esetben fordult elő.

65 Gége- és torokdiftériában hetvenen haltak meg. A 223 beteg közül 115-öt szérummal kezeltek. Ezek közül 87 gyógyult meg.

66 A gyógyszérummal való kezelés elterjedését akadályozta az is, hogy a lakosság nagy részének nem volt lehetősége arra, hogy a drága gyógyszert megszerezze.

67 Ingyen szérumot a belügyminiszter bocsátott ugyan a törvényhatóság rendelkezésére, de mindössze ötven adagot. A szérumot az Országos Betegápolási Alap terhére nem lehetett megrendelni.

08 Meg kell említenünk azt is, hogy a nagy járvány lezajlása után fontos rendelkezés született. Elrendelték, hogy meg kell vizsgálni a város valamennyi kútját, tapasztalható-e a víz fertőzöttsége, és milyen mértékben. Határoztak arról is, hogy a városi kutak számát növelni kell.

09 Rendeletben szabályozták, hogy a kutak mellől a legtávolabbra vigyék azokat a létesítményeket, amelyek előidézhették a kutak fertőzését. Külön figyelmet fordítottak arra is, hogy a kutaktól távol kerüljenek az emésztőgödrök vagy faluhelyen a trágyadombok.

70 Hosszú, sok évtizedes vizsgálatok és számtalan ember megbetegedése és halála volt az ára, hogy eljussanak annak felismeréséig: a betegségek és a járványos megbetegedések egyik főoka a piszok, a hanyagság, a hiányos táplálkozás és az egészségtelen lakásviszonyok.

71 A korabeli hivatalos jelentések és az egészségügyi kérdésekkel foglalkozó dokumentumok egyértelműen alátámasztják, hogy a megyében nem volt elég gyógyszertár. Az 1868-as alispáni jelentésből az alábbi képet kaphatjuk a gyógyszertári ellátottságról: a megyében 1868-ban összesen 11 gyógyszertár működött.

72 A sármellékijárásban négy gyógyszertár volt: Mórott, Kalózon, Sárbogárdon és Cecén. A csákvári járásban a gyógyszertárak száma 4, helyileg Csákvárott, Lovasberényben, Adonyban és Duna02 Fejér vármegye alispánjának jelentése és Szilvágyi Irén: Az elmaradottság statisztikája, Fejér Megyei Hírlap, 1974. július 28. 11. 63 Fejér megye Levéltára, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1899. évről. 61 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1899. évről. Szükséges és fontos volt a közegészségügyi berendezések és a fertőtlenítőgépek gyors beszerzése, mert az 1899-es évben pl. a váltólázas megbetegedést 1995 esetben jelentettek, leginkább a Velencei-tó és a Sárvíz csatorna melletti községekből. 65 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1900-as évről. GG Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1900-as évről. 67 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1886-os évről. 68 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1886—1900-as évekről 69 Fanta Adolf: im. 47—48. 70 Fanta Adolf : im. 71 Fanta Adolf: im. 72 Szilvágyi Irén: Az elmaradottság statisztikája, Fejér Megyei Hírlap, 1974. július 28. 11. Továbbá: Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 24.