Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szilvágyi Irén: Fejér megye közegészségügyének története 1865—1903 között

lakáshoz csak egyetlen WC-t építettek stb.)- Beszédes bizonyítékai a korabeli egészségtelen épületeknek azok a házsorok is, amelyeknek utolsó tanúit most számolják fel Székesfehérvárott. A régi Székesfehérvár Fényes Elek adatai szerint feloszlott a belvárosra és négy külvárosra: a Felsővárosra, a Rácvárosra, a Tóvárosra, a Vízivárosra, amelyet a Gajapatak és a Sárvíz csatorna választott el egymástól.

11 Érdemes egy pillantást vetnünk arra, hogy Székesfehérvár házainak száma a XIX. század derekán hogyan oszlott meg a belváros és a négy külváros között:

12 városrész házak száma Belváros 215 Felsőváros 742 Víziváros 80 Tóváros 169 Rácváros 368 A házak túlnyomó többsége egyrészt földszintes, másrészt egészségtelen.

13 A lakások szűkek, dohosak és nyirkosak voltak, a falak salétromosak, és nem egy lakásba sohasem jutott be napfény. Természetesen ilyen körülmények között a betegségek és a járványok tizedelhették a város lakóit és azok között is elsősorban a gyermekeket.

14 Fejér megyében magas volt a járványos megbetegedésben meghalt gyermekek száma. Tíz év alatt vörhenyben 145, kanyaróban 109, görcsös köhögésben 241, torokgyíkban pedig 188 gyermek halt meg.

15 A vörheny járványos méretekben Székesfehérvárott hatszor lépett fel 1866, 1867 és 1871—1874 között. A kanyaró a vizsgálat alá vett tíz évben ötször, 1867, 1869, 1872—1874 között jelentkezett és szedte áldozatait.

16 Fejér megye 1868. évi közegészségügyi helyzetét, a lakosság orvosi ellátottságát, illetve ellátatlanságát jól tükrözik azok az adatok, amelyeket a megye alispánja tett közzé éves jelentésében.

17 Eszerint hivatalos állásban volt a megyénél 2 főorvos, fizetésük 600, illetve 400 forint. A megyénél három járási seborvos működött, fizetésük egyenként 300 forint. A három járási szülésznő fizetése 100—100 forintban állapíttatott meg.

10 Ugyanakkor a megye területén 1868-ban az orvosok száma 19, a már fentebb említett két megyei főorvossal együtt.

19 11 Szilvágyi Irén: Székesfehérvár régi épületei a XVIII—XIX. században. (Kézirat) 12 Szilvágyi Irén: im. és Fényes Elek: im. 108. 13 Szilvágyi Irén: im. és Fényes Elek: im. 14 Szilvágyi Irén: Az elmaradottság statisztikája. Fejér Megyei Hírlap, 1974. július 28. 11. 15 Fanta Adolf : Székesfehérvár város népesedési mozgalmának és közegészségügyének 10 évi története 1865—1874, valamint javaslatok a közegészségügy javítása érdekében. Székesfehérvár, 1875.31. 16 Fanta Adolf: im. 31. 17 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 24. 18 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 23. 19 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 23.