Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Bugyi Balázs: A hazai anthropológia néhány korai írása

1902. július 28-án meghalt, így erre a támadásra már nem válaszolhatott. Helyette megtette ezt a magyar tudományos embertan és néprajz valamennyi szakértője. A néprajzi osztály Jankót követő igazgatója Semayer Vilihald A magyarság anthropológiai typusai címen a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője IV. kötetében 1903-ban a leghatározottabban elutasítja Herman Ottó „arcisme" tanát, és megköveteli, hogy egy ország lakóinak típusait ismertetve ne a szép, hanem a jellemző arcokat tüntessék fel és értékeljék. Török Aurél, az embertan első hazai professzora a Régészeti és Embertani Társulat 1903. március 31-én tartott ülésén egyenesen megbélyegezte ezt a téves hitet. Bárki megítélését az arcvonásokból teljesen tudománytalannak tartja, és súlyosan elítéli azt a nézetet, hogy a „szemek kisugárzását" mint emberi, embertípusi, vagy éppen tudományos anthropológiai jellegzetességet értékelni lehetne. Dobsa László a Budapesti Szemlében 1903-ban Észrevételek a magyar arcz kérdéséhez címen a physiognomiát teljesen tudománytalannak minősíti és Herman Ottónak az „arczismén" alapuló megfigyeléseit és következtetéseit a tudomány nevében visszautasítja. Herman Ottó A magyar arcz ügyéhez címen a Budapesti Szemlében 1903-ban, hasonlóképpen Zur Frage des magyarischen Typus címen 1905-ben igyekszik az igen éles kritikával szemben védekezni és álláspontját megmagyarázni. Ezzel a teljesen tudománytalan physiognomia kérdése a magyar tudománytörténetből ki is került (Balogh). IRODALOM Balogh Béla: Die Geschichte der ungarischen Anthropologie. In: B. Balogh-L. Bartucz: Ungarische Rassenkunde. (Ungarische Bibliothek Hrsg.: J. Farkas. I. Reihe, 27 Heft) Berlin, 1940. 141—181. Bartucz Lajos: A magyar ember. A magyarság anthropológiája (Magyar föld — magyar táj. IV. köt.) Bp. 1940. Bél, Mathias: Notifia Hungáriáé novae historico-geographica. Posonii, 1735. Benkő Sámuel: Topographia oppidiiMiskolci historico-medica. Cassoviae, 1782. Bugát Pál: Az orvosi helyleírások (topographia) hasznairól és azon útmódrul, mellyen íratnak. Orvosi Tár, 1838. Új folyamat. 341—344, 347—354, 363—369, 379—389. Bugyi Balázs: Galeotto Marzio: De nomine. Therapia Hungarica s. a. Bugyi Balázs: J. Haydn and the Hunters. Proceedings of tlie XXIlP

h International Congress of the History of Medicine. London, 1972. 904. Bugyi Balázs: Az első magyar anthropológia könyvről. Anthropológiai Közlemények, 1974, 18:35—40. (Patzek Károly könyvének ismertetése) Bugyi Balázs: Adatok a hazai embertan történetéhez a 18. század második és a 19. század első feléből. Anthropológiai Közlemények, 1977. 21: 161—167. Bugyi Balázs: Historical Trends of the Medical Geography in Hungary. Geographia Medica, 1976—1977. 54—78. Constantin, Michael: Értekezés a holttestek balzsamozásárul. Latin címlap: Dissertatio inauguralis medica de methodo balsamandi cadavere humana antiqua et retentiores. Pestini, 1834. Cselkó, Ignatzius: Rudimentum Physiographiae Comitatus Trenchininensis. Pestini, 1839. Czermak, J. N.: Gesammelte Schriften. Leipzig, 1879. Deniker: Les races et les peuples de la terre. Paris, 1899. Fejér György: Anthropológia vagyis az ember esmértetése. Pest, 1807.