Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szűts Tibor: Újabb adatok az 1831. évi kolerajárvány történetéhez
dülési tünetekre panaszkodott. Ennek ellenére egész nap elvégezte munkáját, este hazatérvén „búzalisztből készült Hámiskát zsírral" keverve elfogyasztotta. Utána visszament a malomba dolgozni, sőt itt jókedvről tett tanúbizonyságot. Másnap hazamente után reggelire fröccsöt és tésztadarát evett, majd folytatta munkáját a malomban. Délután két óra tájban rosszul érezte magát, s ezért kénytelen volt „lakóhelyére" visszatérni. „... otthon fájdalminak enyhítésére más fél pohár gabona pálinkát meg ivott, mellyre a' gyomra fel émelyedvén, a' gyomrába levő ételt és italt mind ki hányta, azonnal kezeiben és lábaiban görtsös fájdalmakat érzett, a' mellyek később minél hamarább meg szaporodva..." és súlyosódva a gyomor külső hasfalát is elérték. Innen ,,.. .felfelé d kereszt hartjához" a ,,Z)/a />û#mû"[rekeszizom]-nak és „hatra a' hát gerintzekig mind egy abronts forma rántzokkal húzta, d szem golyóbis fel fordult, ,s d szem gödörben hátra húzódott, közelről d lágy részekben szederjes barna színű gyűrűvel körül vétetett képe kétségbeesést mutatott, nyelve fehéres taknyot iszappal melly kevéssé sárgás színű volt bé vonatott, elegendő nedvességgel, száj padlása meg sápadt, fogai között a' nyelvén találtatott hasonló iszappal mint egy bé mázóltatott, d vég Tagok jéghez hasonló" hidegséget „mutattak, d szív gödör fájjon nagyobb, a' Hasnak ki terjedésében kevesebb melegség éreztetett, szomjúsága enyhítésére tsak hideg vizet kívánt''' inni, „ennipedig semmit..." Testének „külső takarója lankait hideg izzadással általlánosan be borítva..." és ,,.. .körmeimeg kékülve" voltak, „úgy szinte d láb szár Külső takarója, az ágy ég hajtásig a' tök Zsatskó és a' szemérem tag hegye". Ezek a „leirtt jelenségek mind inkább meg szaporodva és súllyosodva..." annyira felerősödtek, hogy „d beteg az ágyon feküdve néha össze görbült. . . Érverése semmi, szív verése alig érezhető volt." 8-dikán délután négy órakor „Uly alapotjában a' betegnél meg jelenvén ezeket d mind le irtait úgy tapasztaltam. -— Orvoslására azonnal mind a' két Karon eret vágtam, mellybül a' vér ugyan ki ugrott, de különösen a' jobb karból, bár mint dörgöltem is, tsak egynehány tsepenyi kulnináz színű és vastagságú vér tsepreghetett ki, a' bal karjából pedig több folyhatott ki, a' két Karbúi összvességgel négy latnyit vehettem ki. — E mellett a' szív gödör tájára hat piotzát fel tettem, mellyet elegendő vastagságnyira magokat teli szívtak, utanna is még egy kevés vérzés támadott, a' meg hidegült vég tagokat meleg ettzettel mosattam, dörgöltettem, fodormenta levélből és székfű virágból készült herbatet, melyben minden Fél órában nyoltz tseppet Tinctura anodyna Composita"-t feloldottam és a betegnek beadtam, akit „meleg ágyban fektettem, 's többször is mosott am és dörgöltettem..." Este 8 órakor „az egész hasra tormás kovászt tétettem, a' cseppeknek és herbatének adását, úgy szinte d testnek dörgölését, mosását folytattam, ezek mellett szagos füvekbül készült meleg fürdőt rendeltem, mellyet a' környülállói nem telly esitettek, az érvágás és piotzázás utánn a' beteg magát valamennyire könnyebbnek érzette, d meleg takarót nem szenyvedhette, nyelve pirosodni és szaradni kezdett, mellyre a' szomjúság szaporodott, egész éjjel nyughatatlan volt, hányása, hás menése folyvást tartott, vég tagjai és szája, ajaka mind inkább szederjesebbek lettek, szeme homályosodott, or Likai pediglen olly képet" mutattak, „mintha barna porral bé hintve" lettek volna, „úgy szinte az ábrázatja is, ezen utolsó jelenségek, d szív verésnek egész külső erezhetetlensége mellett a' hanykodásoknak szünetével, a' beteget siketségben, minden észre vétele nélkül többször hozza tett menetelem után" 9-dikén reggel 7 órakor — mely betegsége súlyosabbra fordulása után 17 órával később volt — ,,a' mint onnét eljöttem, egy óra múlva meg hólt..."
