Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Rádóczy Gyula: Régi gyógyszerészi mértékegységek és kialakulásuk története

Font Uncia Drachma Scrupulus Granum Spanyolország és a latinamerikai országok Oroszország Toscana, Lombardia, Róma Nápoly, Szicília Franciaország 1 12 1 1 12 1 1 12 1 í 16 1 64 8 ! 84 7 1 96 8 1 120 10 1 128 8 I 192 24 3 1 336 28 4 1 288 24 3 1 360 30 3 1 384 24 3 1 4608 576 72 24 8064 672 96 24 6912 576 72 24 7200 600 60 20 9216 576 72 24 A gyógyszertárba bejövő kereskedelmi árut (kamilla, timsó, méz stb.) kereskedelmi font alapján vette a gyógyszerész,-a gyógyszertárból kimenő árut (gyógyszerek) pedig már a gyógyszerfont alapján adta cl. A kereskedelmi- és a gyógyszersúlyok rendszerint már külsőleg is jól megkülönböztethetők egymástól. (Ennek ellenére nem ritka, hogy kereskedelmi vagy pénzsúlyokat mutatnak beregi gyógyszertári súlyokként.) A kereskedelmi font súlysorozat egymásba helyezhető csonkakúpokból áll, amelyeknek a legkülső tagja rendszerint díszes és tetővel van ellátva. A gyógyszertári súlysorozat pedig külön fátokban van elhelyezve, az egyes súlyok pedig dísztelen, tömör, négyszögű csonkagúla alakúak, amelyekhez a tok egy külön részében lemezsúlyok is tartoznak. (A metrikus súlyrendszer bevezetése utáni első patikai súlyok is még szegletesek voltak.) A jelzésekkel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az ,,S" betű (semis) vagy a görög „ß" a fél egység jele volt. Pl.tb^ = 1

/

2 font vagy f S = V

2 uncia, azaz 1 lat. A font szó a latin pondus (vagy a német pfund) = súly szóból származik. Az uncia szintén latin eredetű szó (unus), jelentése egység. A lat a német lot (= mérőón) szóból