Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Rádóczy Gyula: Régi gyógyszerészi mértékegységek és kialakulásuk története

egység reformja az ókori mértékrendszert vette alapul, s a többi európai népek mértékegységei később ebből fakadtak. Ezek után vegyük sorra mi is a történelmi kialakulás sorrendjében először a hosszúságmértékek, majd az űrmértékek és végül a súlymértékek kialakulását. HOSSZÚSÁG MÉRTÉKEK Mivel a hosszúság mérése a gyógyszerészi gyakorlatban ritkán fordul elő, e területet csak nagy vonalakban tekintjük át. Ha veszünk egy olyan kocka alakú edényt, amelyben 1 babiloni kis talentom súlyú (29,221) víz fér el, akkor ennek a kockának az éle megadja az / babiloni kis láb hosszát. (A talentomot majd a súlymértékeknél tárgyaljuk.) Ezek szerint 1 babiloni kis láb hossza — mai mértékkel mérve — 308 mm-rel volt, egyenlő. Ezzel megegyezett az egyiptomi, a zsidó és az ó-görög láb hossza is, és ebből alakult ki a középkor folyamán a rajnai vagy leideni láb, amely 315 mm hosszúságú volt és az egész Felső-Németország területén elterjedt. Időben pedig ezt használták egészen a méter rendszer bevezetéséig. Ebből alakult ki a bécsi láb is, amely csupán 1 mm-rel volt hosszabb ennél, tehát 316 mm. III. Károly (magyar király: 1712—1740) a bécsi láb használatát az 1715. LXIII. tc.-kel Magyarország területén is kötelezővé tette. Ennek a többszörös és tört részei a következők voltak : 1 vég = 31 rőf 1 rőf vagy sing, könyök = 622 mm* 1 öl (°) vagy ulna = 1896 mm (= 6' = 72" = 864"' = 10.368 ) 1 láb (') = 316 mm ( = 12" = 144"' = 1.728 ) 1 hüvelyk (") = 26,34 mm ( = 12'" = 144) 1 vonal ("') = 2,2 mm (=12) 1 pont () = 0,18 mm** A rőf a német Reifen = kötés, abroncs (v. ö. ,,ráf") szótól kapta nevét. A sing az alkarcsont latin neve. Az öl a kitárt két kar ujjhegyei közötti távolságot jelentette, a neve is innen származik. A láb a talp hosszát jelentette (rendszerint a mértékegység reformot meghozó uralkodó talphosszát). A hüvelyk pedig a hüvelyk-ujj szélessége (vö. „zoll"). ŰRMÉRTÉKEK Korábban kétféle űrmérték volt használatos, amelyek egymástól lényegcsen eltértek. Az egyik a folyadékok mérésére, a másik a száraz anyagok mérésére szolgált. Ez utóbbi a súlymérést helyettesítette (pl. 1 mérő gabona), mivel ennek a gyógysze* A vászon mérésénél ezt használták (pl. felkent tapaszok), nem a 777 mm-es bécsi rőföt, ami 2,5 lábnak felelt meg. ** Fele a nyomdaiparban ma is használatos pont egységnek.