Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: Adatok a két világháború között Magyarországon végzett szervezett egészségvédelmi munkáról, különös tekintettel az OKI tevékenységére

egészségügyi kultúra emelése tehát a régen ismert és megszokott mulasztásokra is új fényt vetett. Egyébként az OKI építkezésének időszakában hívták fel a figyelmet az ottani környezet, utak elhanyagoltságára is.

159 A gazdasági váltság időszakában javasolt, a közegészségügyet érintő pénzgazdálkodási intézkedések sajtóreakcióiról már fentebb esett szó. 1930-ban az erősödő jobboldali szélsőséges megnyilatkozásokra is reagál a Reggeli Hírlap cikkírója, aki az OKI munkáját elismeréssel méltatva szembeállítja a „politikai fajvédelmet" az igazi „fajvédelmi politikával." „A fajvédelmi politika — írja — politikai jelszavak nélkül dolgozik, úgyszólván minden segítség nélkül csupán egynéhány lelkiismeretes közigazgatási tisztviselő humánus érzésseleltelt orvos jóindulata alapjánés egyre nagyobb, egyre szélesebb néptömegeket igyekszik bevonni annak a felvilágosodottságnak körébe, amelyen belül az egészséges emberszaporodás és ami ennél is fontosabb az egészséges fajfenntartás lehetővé válik."

160 Az OKI tevékenysége külföldön is érdeklődést keltett. A Népszövetség javaslatára magyar mintára kísérelték meg Kína egészségügyének megreformálását.

101 Angol és francia szakemberek tapasztalatokat vettek át az OKI-tól.

102 A bulgár egészségügyi miniszter nálunk tanulmányozta a védőnőképzést.

163 Elismerő véleményeket olvashatunk a magyar egészségvédelmi munkáról a csehszlovák sajtóban is. 1928 és 1938 között 49 országból 881 orvos jött hozzánk külföldről tapasztalatszerzésre. 1934-ben jelent meg Kerbolt László könyve, A beteg falu.

104 A kitűnő orvosi szociográfia feltárta a hazai agrárproletáriátus rendkívül rossz életkörülményeit, rámutatott, milyen nagy adósság nehezedik ebben a helyzetben a magyar társadalomra. E munka megjelenése nyomán — feltehetően más akkoriban érvényesülő befolyásra is — igen élénk irodalmi reagálás mutatkozott a problémákra.

165 Az újságok egymás után hozták a riasztó csecsemőhalálozási statisztikákat. Cikkeztek a falusi nép elmaradott gondolkodásáról. Állandóan napirenden volt az egyke-kérdés. Kifogásolták, hogy az állam csak a költségvetési összeg 3 %-át (20 millió Pengő) fordítja egészségügyre.

160 Egy vidéki magánorvos nyílt közleményben felajánlja, hogy a magánorvosokat is vonják be a vidéki preventív munkába.

167 Javaslatok érkeztek újabb egészségvédelmi felmérésre, új munkaközösségek létesítésére.

168 Egy kisgazdapárti újságíró azon háborodott fel, hogy nálunk e nyomor mellett egyesek orvos-túlprodukcióról beszélnek, holott nyilvánvaló, hogy túlságosan kevés vidéki állást létesítettek.

109 )r>í) Magyarság 1930. II. 27. 160 Reggeli Hírlap 1930. III. 29. 161 Magyarország 1931. XII. 3. 162 Közgazdasági és Közlekedési Tudósító 1935. 1. les Magyarság 1935. X. 10. 164 Kerbolt L. : A beteg falu OKI Közleményei 1934. 165 Cavallier. : Magyarság 1934. V. 13.; Újság 1934. V. 20.; Herczeg F. : Pesti Hírlap 1934. VI. 10. ; Nemzeti Újság 1934. V. 17.; Nemzeti Újság 1935. II. 10. 166 Magyar Hírlap 1934. VI. 23. 167 Újság 1934. VI. 17. 168 Schmidt B. : Ellenzék 1934. dec. 169 Simándi P.: Szabadság 1934. VI.