Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: Adatok a két világháború között Magyarországon végzett szervezett egészségvédelmi munkáról, különös tekintettel az OKI tevékenységére

tést. 1936-ban 1500—1800 közötti morbiditásról tanúskodnak az adatok. 1938-ra újabb igen jelentős növekedés következett, 6478 nyilvántartott eset. A hazai malária kérdéssel az OKI 1936-tól kezdett intenzívebben foglalkozni. Tanulmányozták a hazai szúnyogfajták meghatározásával

114 a vektor előfordulási helyeit. Védekezési terveket készítettek.

115 Felvetődött, hogy a téli ínségmunkákat a szúnyogtenyésztő mocsaras, ingoványos területek lecsapolására irányítanák.

116 Ezt az elképzelést Letenyén meg is valósították. E terület szúnyogsűrűsége Makara szerint a szomszédsághoz képest egyharmadára csökkent.

117 Azt, hogy melyik mocsarat célszerű lecsapolni (ahol ugyanis az anopheles tenyészik), a laboratóriumi tájékozódás alapján határozták el. 1938- tól rendszeresen folyt az OKI által szervezett vegyszeres szúnyogirtás a Balatonon.

118 1939- ben Iánkon (Szatmár vm.) felállították az ország harmadik malária-kutató intézetét.

119 Abban az évben, főként a visszacsatolt területek erős fertőzöttsége miatt 28 %-kal emelkedett a malária előfordulási arány az előző esztendőhöz képest.

120 Beregszász környékén betemették a mocsaras gödröket. Erre célra 40 ezer pengőt adtak ki.

121 1941-ben az ország területén már öt malária állomás működött.

122 Akkor próbálkoztak meg a szúnyoglárvával táplálkozó gambusia halfajta betelepítésével,

123 ami sajnos nem vált be. Szorgalmazták a belvizek lecsapolását és a szúnyogháló használatát. 1941-ben a kárpátaljai kiterjedt maláriagócok tanulmányozására Ungváron létesítették az ország akkor legmodernebb kutatóintézetét.

124 1943-ban Magyarországon 12 ezer malária esetet regisztráltak.

125 7. Iskolaegészségügy Különösen a falvakban sokáig elhanyagolták az iskolaegészségügyet.

126 Ezalatt kezdetben az iskolaépület hygienes ellenőrzését értették. A húszas években, Klebelsberg kezdeményezésére 3500 tanterem és 1500 tanítói lakás épült.

127 Az iskolásgyermekek vizsgálata akkoriban a fertőző betegségek és a trachoma megállapítására terjedt ki. 1928-tól kezdték meg a módszeres iskolaegészségügyi vizsgálatokat.

128 A már addig 14 Mihályi F.: Természettudományi Közlöny 1939. 484. 115 Pálfalvi S.: Népeü. 1940. 23. 1376. 16 Torbágyi E.: Népeü. 1939. 22. 1105. 17 Makara Gy.: OH 1940. 29. 303. 18 Magyarország 1938. IV. 15. 19 8 Órai Újság 1939. V. 3. 20 Újság 1939. dec. 29. 21 Az Est 1939. VII. 18. 22 Magyar Nemzet 1941. IX. 18. 23 Új Nemzedék 1941. 229. sz. 24 Kárpáti Híradó 1941. VII. 29. 25 Pesti Újság 1943. 1. 14. 26 Kiss L.: Népeü. 1926. 12. 664.; Bielek T.: Népeü. 1934. 212. (folyt.) 27 Magyarország története 1918—1919, 1919—1945. Bp. 1976. 28 Neuber E.: OH 1934. 23. 507.; Neuber E.: OH 1939. 8. 173.